Jó barátaink a Google-nél egy rejtvény játékot indított. Minden egyes nap egy új kérdést tesznek fel, amik a Google keresési technikákkal tudsz megoldani. Minden reggel, amerikai idő szerint 0:01 perckor láthatod az új kérdést, illetve az előző napi választ.
Emellett a Google közösségi oldalára (Google+) bejelentkezve további kérdéseket találhatunk, amiket szintén a Google kereső használatával tudunk megoldani. Több témakörben tesz fel kérdéseket a Mr. Google, úgymint történelem, művészet, sport, tudomány. Egyenlőre még csak angolul elérhető (legalábbis én nem találtam magyar nyelven), de ettől függetlenül érdekes dolgokat tudhatunk meg és jópofa elfoglaltság – még akkor is, ha egyértelműen arra élezték ki, hogy még többen használják a Google keresőt, valamint a Google+ szolgáltatást.
Érdemes az ide beépített keresővel „játszani”, ha nem akarunk véletlenül belefutni a mások által már megoldott és közzétett kérdések válaszaira. A beépített kereső ugyan úgy működik, mint az eredeti google.hu oldalon található, azzal a különbséggel, hogy automatikusan kiszűri a közzétett válaszokat.
Ha nehézségeink támadnának az angol szöveggel, még mindig használhatjuk a Google Fordítót (translate.google.hu), igaz a fordító nem tökéletes, mégis segítséget nyújthat.
Íme a mai kérdés:
Two brilliant 17th-century mathematicians developed the theory of probability, but one man was better at calculus. Which one?
Két ragyogó elméjű XVII. századi matematikus megalkotta a valószínűségszámítás elméletét, de egyikőjük jobban számolt. Melyikőjük az?
Google Fordítóval: Két ragyogó 17. századi matematikus kidolgozott elmélet a valószínűség, de egy ember jobb volt a kalkulus. Melyiket?
Csak te tudsz csókolózni: Az emberek ajkai különböznek az összes többi élőlény ajkaitól, hiszen az ő „ajkaik” kifelé fordulnak.
Nem az emberek az egyetlenek, akik csók-szerű viselkedési formákat mutatnak. A nagyobb testű majmok egymáshoz nyomják ajkaikat, amivel izgalmat, szeretetet és megbocsájtást fejeznek ki.
A tudósok nem tudják, pontosan miért csókolózunk, de egyes vélemények szerint a szoptatás élményével állnak összefüggésben. A szoptatás ideje alatt, csecsemőként az ajakra ható nyomást a szeretettel kapcsolatos viselkedésként jegyezzük meg.
A csókolózás nem feltétlenül egyetemes, egyes antropológusok szerint a csókolózást eltanuljuk a társadalomból.
A római hadsereg „mutatta be” a csókolózást/puszi adást rengeteg „nemcsókolózó” kultúrának; később az európai felfedezők vitték tovább a szokást.
Ha csókolózunk, az agyunk dopamint termel és egyes esetekben oxytocin-t, ami kötődést alakít ki emberek között.
A csókolózás stresszcsökkentő hatású, mivel a stresszért felelős hormon – a cortisol – szintjét csökkenti.
Csókolózás közben, pupillánk kitágul
Az emberek két harmada jobbra fordítja a fejét csókolózás közben.
A nyálcserélés elősegíti a megtermékenyülést. Csókolózás közben a nyállal együtt egy kis tesztoszteron kerül a partner szervezetébe. A heteken vagy hónapokon át tartó rendszeres csókolózás növeli a nők libidóját.
Az agy tudatos folyamatai lassúak, mint ahogyan a tudatos döntések is. Ahogy az ember sétál, minden a vizuális és hanganyag a thalamusba (az agy „jelfogó” állomása) érkezeik. Ezek után az impulzusok küldésre kerülnek az agykéregbe, majd onnan a frontális kéregbe. A frontális kéregbe kerülve az információk beindítanak magasabb agyi funkciókat és nagy valószínűséggel ezek bekerülnek a „tudatfolyamba” és ekkor válik tudatossá az ember számára az információ (ott egy kígyó!). A kígyó csörgője hallatán, a memória egy információ halmazt küld el, arról, hogy a csörgőkígyók mérges kígyók és arról, hogy milyen következményekkel jár ha megmar minket. Hozok egy döntést (Nem akarom, hogy megmarjon), gyorsan kiszámolom, milyen messze vagyok a kígyótól és felteszem magamnak a kérdést: Meg kell-e változtatnom a sebességemet és irányomat? Igen, hátrébb kéne mennem. Az utasítás küldésre kerül ami az izmokat beindítja és megteszik amit kell.
Ez a folyamat hosszú időt vesz igénybe, akár 2-3 másodpercet is. De szerencsére ez nem következik be. Az agy a tudatos folyamatok mellett beindít egy lerövidített tudatalatti folyamatot is az amygdalán keresztül, ami közvetlenül a thalamus alatt található és mindent figyelemmel kísér. Ha egy mintában veszélyhez kapcsolódó élményt tartalmaz azt az amygdala felismeri és küld egy direkt impulzust az agykéregbe, ami aktiválja a harcol vagy menekülj választ. Automatikusan hátraugrik az ember mielőtt rájönne, hogy miért.
Ha ilyenkor megkérdezel egy embert, hogy miért ugrott hátra, azt mondaná, azért mert azt hiszi egy kígyót látott. A valóság azonban az, hogy hamarabb hátraugrott, minthogy észlelte volna a kígyót. Az illető magyarázata gyakorlatilag egy „utórengés” ami benne maradt a tudatos rendszerben. Amikor megválaszolja a kérdést, az agy értelmet ad a múltbéli eseményeknek, így azt hiszi, hogy amit mond az igaz.
Michael Gazzaniga a Kaliforniai Egyetem egyik vezető neurológusa évtizedeken keresztül olyan páciensekkel dolgozott, akiknek az agyá műtéti úton ketté kellett választani. Könyvében a Who’s in Charge: Free Will and the Science of the Brain (magyarul: Ki a felelős?: Szabad akarat és az agy tudománya) arról beszél, hogy a fent említett eljárás, mit fed fel az emberi tudatról.
Mi emberek azt gondolnánk, hogy tudatosan és szándékosan hozzuk döntéseket. Mind úgy érezzük, hogy csodálatosan egységes mentális gépek vagyunk, amit az agyunk vezérel. Ez nem így van. Nincs fő irányító egység, ami az összes többi agyi funkciót ellenörzi. Az agyban milliónyi „processzor” található, amik fontos döntéseket hoznak. „Nincs egy főnök az agyban.” Biztosan nem te irányítod a saját agyad. Sikerült valaha arra utasítani az agyad, hogy azonnal fogja be és menjen aludni?
Egy erős illúzió, hogy mi magunk hozunk döntéseket, amit szinte lehetetlen megtörni. Igaz, ami igaz nincs – vagy legalábbis kevés – okunk van rá, hogy megtörjük, hiszen jól szolgált minket embereket. Arra azonban van okunk, hogy megpróbáljuk megérteni, honnan is jön ez az egész? Ha megértjük, hogy miért érezzük magunkat felelősnek az egészért, akkor azt is megérthetjük, hogy miért és hogyan észlelünk, gondolkodunk olykor-olykor hibásan.
Az evolúció során kialakultak bizonyos tudat alatti folyamatok, amiknek köszönhetően életben maradhattunk. Például ha egy sivatagban mászkálunk, automatikusan félreugrunk a kígyók elől, de még a sisegő fű elől is, aminek olyan hangja van mint egy csörgőkígyónak. Ha ezeket a „döntéseket” mind tudatosan kéne meghoznunk, valószínűleg nem ugrándoznánk el a rezgő fű elől, de nagyobb eséllyel marna meg minket egy kígyó.
Egy nappal a Microsoft bejelentése után, hogy a Windows 8 végleges verziója elérhetővé vált a gyártók számára, azok kíváncsiságukban „kinyomozták”, majd screenshot-okat „szivárogtattak ki”, milyen előre beépített alkalmazások lesznek elérhetőek az új operációs rendszerben. (Xbox SmartGlass, Bing, Kamera és még sok minden más.)
Úgy tűnik, hogy a képeken a Windows 8 alkalmazások végleges kialakításai, dizájnjai láthatóak. Az alkalmazások egy részén – mint például a Mail szolgáltatás – úgy tűnik nem nagyon változtattak. Ezzel szemben viszont az Emberek alkalmazás jelentős változáson ment keresztül, belekerült egy Közösségi és Kedvencek fül, néhány fül pedig eltűnt. A képek segítségével betekintést nyerhetünk, miként fognak beépülni a rendszerbe olyan alkalmazások, mint a Bing kereső és az Xbox-os alkalmazások, Játékok, valamint a Zenék és Videók.
A klasszikus Windows játékok – mint a Pasziánsz és az Aknakereső – is átalakításon estek át.
Az eddig elérhető screenshot-ok sorából hiányzik a Hírek, Sportok és Utazás alkalmazások, amik a Microsoft a legutóbbi nyilvánosan elérhető Windows 8 verziójában debütáltak. És persze természetesen – lévén hogy ezek csak képek -, nehéz bármilyen következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy mit várhatunk a Windows 8 végleges verziójától, ideértve a további fejlesztéseket, változtatásokat vagy éppen bug-okat.
Legalább láthatjuk, hogy a Microsoft következetesen tartja magát a letisztult Metro dizájnhoz. És nem mellesleg szép. Nézd meg te is a képeket, lájkolj minket Facebook-on és mondd el a véleményed!
