Mára egy igényes weblap nélküli cég aligha szólhat bele a piaci versengésbe, hiteltelennek, kicsinek, maradinak tűnhet. Lehet, hogy nem az, de követni kell a vásárlói igények változását, különben nem tud fennmaradni.
Ez is egy 30-40.000 Ft-os weboldal (www.fa-vago.hu)
Pár évvel ezelőtt szinte luxuscikknek számított egy tényleg jól összerakott, komoly weblap. Mára azonban alapfeltétele egy cég jó hírnevének. Azonban még mindig sokan vannak, akiknek nem kell, mondván anélkül is megvan a vásárlókörük, vagy feleslegesnek tartják, vagy inkább nem adnának ki érte annyi pénzt. Pedig lassacskán el kellene gondolkodni rajta…
Én például – és gondolom, ezzel nem vagyok egyedül – mindig utána nézek egy cégnek, ha valaki ajánlja, vagy valami szolgáltatást keresek. Nem azért teszem ezt, mert ennyire bizalmatlan vagyok, egyszerűen nekem is vannak rossz tapasztalataim, sok átveréssel találkoztam már, szeretek utána járni a dolgoknak, tájékozódni és a számomra legmegfelelőbbet kiválasztani. És hol nézek utána legelőször? Az interneten. És ha ott nem találom, nagyon csodálkozom és elkezdem bizalmamat veszteni a dologban, hiszen amatörizmust sugall, nem értem, ha jó, amit kínál, miért nem teszi közzé… Biztos valami nem stimmel – gondolhatom ilyenkor teljes joggal.
A nem-jelenlétnél viszont van rosszabb is, mégpedig az igénytelenség. Amikor olyan weblapokkal találkozom, amik egy Paint, vagy egy Word dokumentumra hasonlítanak, telis tele vannak hirdetéssel, sehol egy menüsor, elveszek az egyébként felesleges információk rengetegében az mindig kiveri a biztosítékot. Nem ér annyit a vásárló, hogy fizessenek egy honlapért?! Akkor én nem szeretnék náluk vásárolni…
Amúgy meg egy egyszerű, mégis rendesen megszerkesztett, igényesen dizájnolt weblap 20-50 ezer Ft-ból már meg van. Fizetni kell érte, ám mégsem néz ki úgy, mint a hozzá nem értő cégvezető által ingyenesen igényelt sablonszemét.
Megéri befektetni, és ez amióta világ a világ, így van.
A szélenergiának egy sor előnye és hátránya van, ideértve a szélturbinákkal kapcsolatos rengeteg problémát is.
Napjainkban égető fontosságúvá vált, hogy új energiaforrás után nézzünk. A globális felmelegedést nagy valószínűséggel energiafüggő életmódunknak köszönhetjük, szóval épp ideje lenne olyan energiaforrások után nézni, amik sokkal – vagy teljesen – környezetkímélőbbek.
Előnyei:
A szélenergia tejesen környezetbarát, mert nincs szükség fosszilis energiahordozók égetésére ahhoz, hogy elektromosságot generáljon a szél erejéből.
A szélturbinák kevesebb helyet foglalnak, mint más erőművek. A szélmalmoknak csak néhány négyzetméter a helyigénye, így a körülöttük lévő területet is hasznosítani lehet, például mezőgazdaságra.
Az új technológiáknak köszönhetően a szél erejét hatékonyabban át tudjuk alakítani elektromos energiává.
A szél ingyen van.
A szélturbinák kiváló lehetőséget nyújtanak távolabbi helyek energiaellátására, például hegyvidéki vagy periférián élő közösségek számára.
A szélturbinák különböző méretűek lehetnek, az adott közösség/népesség energiaszükségletének megfelelően.
A szélenergia, napenergiával kombinálva stabil, megbízható villamosenergia-ellátást biztosít a fejlett és fejlődő országok számára egyaránt.
Hátrányai:
A szélenergia legnagyobb hátránya a szél kiszámíthatatlansága. A szél ereje számos területen túl gyenge ahhoz, hogy szélturbinákat és/vagy szélerőműparkokat lásson el.
A szélturbinák nagyságrendekkel kevesebb villamos energiát termelnek, mint a fosszilis energiahordozók, ezért több turbina építése szükséges ahhoz, hogy hatékony energiaellátást tudjon biztosítani.
A turbinák megépítése nagyon drága lehet, és a környező vadvilág számára is sokba kerülhet az építési folyamat alatt.
A szélturbinák okozta hangszennyezés egyes esetekben egy sugárhajtómű hangerejével is megegyezik. Ezzel semmi gond nincs, ha kilométerekkel arrébb laksz, de mi van akkor, ha csak pár száz méterre építik meg a turbinát?
Magyarországon a 12-17 évesek 97%-a játszott számítógépes játékkal 2011-ben. Ebben az évben a 20 legkelendőbb játékból 10 erőszakos elemeket tartalmazott.
A világ minden táján az erőszakos számítógépes játékokat okolják az iskolai lövöldözésekért, a megnövekedett megfélemlítésekért és a nők ellen elkövetett erőszakos cselekedetekért. A kritikusok azt állítják, hogy ezek a játékok érzéketlenné teszik a játszókat az erőszakkal szemben, megjutalmazzák őket az erőszakos cselekedetek szimulálásáért és arra tanítják a gyerekeket, hogy az erőszak egy elfogadható módja a konfliktusok vagy problémáik megoldására.
A videojátékok támogatói azt állítják, hogy a témáról készült kutatások többsége hibás és nincs ok-okozati összefüggés a videojátékok és a társadalmi erőszakok között. Azt mondják, hogy a videojátékok nem hogy nem teszik erőszakossá a játszókat, hanem épp ellenkezőleg, csökkentik az erőszakos megnyilvánulásokat, mert egy olya lehetőséget ad, amivel otthon, kitalált, nem létező karaktereken és lényeken „állhatunk bosszút”, levezetve ezzel haragunkat, agresszivitásunkat.
Szerény véleményem szerint, azok a gyerekek, akik erőszakos játékokkal játszanak, nem a játékoktól és bennük lévő fegyveres lövöldözésektől és – esetleg – fröcsögő vértől lesznek erőszakosak. Persze vannak kivételek – ahogy mindenhol – de nagyon ritka. Persze, ha gyerekünk olyan dolgot tesz, ami nem helyes, a legkönnyebb, ha egyből valami külső okot keresünk (ebben az esetben az erőszakos játékok). Ehelyett viszont érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy gyerekünk elég figyelmet kap-e tőlünk, nincs-e elkényeztetve, milyen példát mutatunk neki, mit tanult tőlünk a konfliktuskezelésről, stb…
