Hogy az alternatív energiaforrások, mint a biodízel, hidrogén, nap-, geotermikus- vagy nukleáris energia el tudja-e érni azt az energiaszintet, amit a fosszilis üzemanyagok – olaj, szén – még mindig hevesen vitatott.
Az alternatív energia mellett érvelők arra hivatkoznak, hogy a hagyományos fosszilis üzemanyagok, nem elég hatékonyak, termelésük nem fenntartható, káros hatással van környezetre és a globális felmelegedés első számú okozói. Azt mondják, hogy a megújuló energiák felhasználása a járható út és égető szükség van rá, hogy felváltsa a fosszilis üzemanyagokat.
Az ellene érvelők azt mondják, hogy még rengeteg technológiai akadály kell átlépni mielőtt az akár csak egy kis adagnyi fosszilis üzemanyagból származó energiát helyettesíteni tudna. Azt állítják, hogy a hagyományos fosszilis üzemanyagok termelése akár több száz évig is fenntartható lesz, hiszen azok is folyamatosan fejlődnek, egyre hatékonyabbak, és még mindig környezetkímélőbbek, mint a legtöbb alternatív energia felhasználására készített gépek előállítása.
Tudtad-e? (Előnyök és hátrányok helyett)
Az első sikeres villamos energiatermelésre (napelem használatával) 1876-ban került sor, és az első energiát termelő szélmalmot 1888-ban építették.
Ha sikerülne befogni a Föld felszínére érkező napsugárzást, az egy év alatt a Föld lakosságának energiaszükségletét 10.000 évre fedezné.
Több mint 4,700 madár hal meg évente a szélturbináktól a világ legnagyobb szélerőmű parkjában (Kalifornia).
Körülbelül 200kg kukorica szükséges 94 liter etanol előállításához. Ekkora mennyiségű kukoricában található kalória egy ember éves táplálékbevitelét fedezi.
Mindig halljuk, hogy ilyen-olyan oltásokra van szükségünk, annak érdekében, hogy elkerülhessünk bizonyos betegségeket. De vajon tényleg szükség van-e a gyerekeknek védőoldásra?
Azok szerint, akik igennel „voksolnak” a védőoltások mellett, ezek az oltások biztonságosak és a XX. század legnagyobb egészségügyi vívmányaként emlegetik. Rámutatnak arra is, hogy egyes betegségek – rubeola, torokgyík, szamárköhögés – évente több száz, ha nem több ezer csecsemő életét követelték, amelyek a védőoltásoknak köszönhetően ma már megelőzhetőek. Állítják, hogy a védőoltásokról megjelent cikkek gyakran félrevezetőek, elfogultak és hibásak.
A másik tábor arra hivatkozik, hogy a gyerek immunrendszere a legtöbb fertőzéssel meg tud birkózni és a vakcinák lehetséges mellékhatásai miatt – rohamok, bénulás, halál – nem éri meg a kockázatot azok beadása az egyébként nem életveszélyes betegségek ellen. Továbbá állítják, hogy számos tanulmány bizonyítja, hogy egyes védőoltások kiváltó okai lehetnek olyan betegségeknek, mint az autizmus, az ADHD (Figyelemhiányos Hiperaktivitás Zavar) vagy a sclerosis multiplex.
Mellette:
A védőoltásokat kötelezően be kell adni a gyerekeknek. Egy egyénnek sincs joga arra, hogy megkockáztassa a lakosság egészségét a saját erkölcsi, filozófiai vagy vallási értékrendjének érvényesítése érdekében.
A vakcinák felszámolhatják a betegségeket és megelőzhetik a halált. A kötelező oltásoknak hál a gyermekbénulás és a himlő már megelőzhető.
A oltás beadásának elmulasztásával nagyobb kockázatot rejt, mint a beoltás.
Ellene:
Egy kormánynak sincs meg a joga arra, hogy beleavatkozzon a szülők gyermekükkel kapcsolatos egészségügyi kérdésekbe.
Egyes szülők vallási meggyőződésből ellenzik a kötelező védőoltásokat. Az ő kényszerítésük emberi jogokat sért, hiszen mindenkinek joga van vallásának szabad gyakorlására.
A vakcinák gyakran szükségtelenek, amikor a halál vagy a szövődmények kialakulásának esélye kicsi. A legtöbb megbetegedés ma már elkerülhető, mivel a személyes higiénia fejlődött, a vizet tisztítják, a szennyvizet elvezetik és az ételeket is higiénikusabb környezetben dolgozzák fel.
Nem éri meg vállalni a kockázatot az esetleges mellékhatások és szövődmények fényében.
A vita arról, hogy az elhízás betegség-e vagy sem az elhízások és az elhízás elleni kezelések költségeinek növekedésével arányosan növekszik.
Az elmélet mellett állók hangsúlyozzák, hogy az elhízás igenis betegség, mert genetikai és biológiai tényezők okozzák, vagy olyan betegségek, amelyek elhízással járnak – példának okáért a hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködése), Cushing-szindróma (mellékvese túlműködése), policisztás ovárium szindróma (petefészek megbetegedése).
Akik nem osztják ezt a véleményt, úgy vélekednek, hogy az elhízás nem lehet betegség, mert az egyén életstílusától, étkezési szokásaitól és a környezeti hatásoktól – lakhely, társadalmi közeg, gazdasági helyzet, stb. – függ.
Mellette:
Az elhízás – mint más betegségek – rontják a szervezet normális működését. Azok az emberek, akik túlsúlyosak, felesleges zsírszövetekkel rendelkeznek, ami a bizonyos molekulák és mediátorok túltermelését eredményezi a testben, amik a táplálékbevitel és az energiakiadás szabályozását kórosan befolyásolják.
Az elhízás más betegségekhez hasonlóan csökkentik a várható élettartamot vagy halált is okozhat. A felnőtteknél az elhízás 3 év mínuszt jelent, míg az extrémebb elhízás akár 10 évvel – csak úgy, mint a dohányosoknál – is csökkentheti életünk időtartamát.
Kutatások kimutatták, hogy a túlsúly örökletes, ezért az kizárható, hogy valaki azért hízik el, mert nincs akaratereje vagy sokat eszik. Az elhízás sokkal inkább genetikai predesztináció.
Az elhízás növelheti a cukorbetegség és rák kialakulását.
Ellene:
Az elhízás nem szükségszerűen jár együtt a szervezet normális működésének romlásával, míg a betegségek egyértelműen mindig.
Más betegségekkel ellentétben az elhízás nem jár együtt halállal vagy rövidebb élettel. Rengeteg olyan ember van, akik teljes, hosszú és egészséges életet tudnak élni még elhízottan is.
Az elhízás személyes felelősség kérdése. Az emberek általában azért híznak el, mert nem megfelelő az étrendjük és/vagy nem mozognak eleget.
Az elhízás az „ülő életforma” eredménye, nem betegség. Például ma sokkal többet töltünk ülve a számítógép vagy tévé előtt és ehhez képest kevesebbet tornázunk/mozgunk, mint mondjuk 40 évvel ezelőtt.
Legyünk vegetáriánusok? Magyarországon még nem annyira elterjedt a vegetáriánus életmód és nem igazán nevezhető kis hazánk. Az orvosok nem igazán javasolják a teljesen húsmentes étrendet, hiszen olyan tápanyagokat tartalmaznak, amelyek elengedhetetlenek az egészséges életmód fenntartásához, ugyanakkor beismerik, hogy egyes esetekben a vegetáriánus étrend is tartalmazhatja a javasolt minimum tápanyag bevitel mennyiséget.
A vegetáriánus élet mellett érvelők azt állítják, hogy a húsevés árt az egészségnek, pazarolja az erőforrásokat, erdőirtásokhoz vezet és szennyezi a környezetet. Gyakran hivatkoznak arra, hogy az állatok leölése étel szerzés céljából kegyetlen és etikátlan, hiszen ma már bőségesen találni nem állati eredetű ételeket.
A vegetáriánus életmód ellen felszólalók azzal érvelnek, hogy a mértéktartó húsfogyasztás egészséges, humánus és a zöldség és gyümölcstermesztés legalább annyi környezeti kárt okoz, mint a hústermelés. Arra is hivatkoznak, hogy az emberiség több mint 2.3 millió éve fogyasztják és élvezik a húst.
Előnyök:
Kegyetlen és etikátlan állatokat ölni az élelmiszerekért. Az állatok is érző lények, társadalmi struktúrával és érzelmekkel rendelkeznek.
Az emberek elsősorban vegetáriánus étkezésre fejlődtek. Nincs nagy vagy hosszú szánk és éles fogaink, mint egy ragadozónak. Az emberi fogak rövidek és laposak, amelyek rostos ételek rágására alkalmasak.
Szükségtelen állatok életét venni napjainkba, amikor a vegetáriánus lehetőség sora szinte végtelen.
A vegetáriánus életmód csökkenti a vese- és epekő kialakulásának esélyét.
Hátrányok:
A húsevés sem nem kegyetlen, sem nem etikátlan. Minden organizmus a Földön meghal valamikor, hogy más élőlények élhessenek. Nincs semmi baj ezzel a körforgással. Így működik a természet.
Az emberiség 2.3 millió éve fogyaszt húst, ami elengedhetetlen része volt életben maradásunknak az evolúció során. A hús az ősi étrendben, tápanyagokban és proteinben gazdag ételforrást jelentett, ami a gyökerekkel együtt hozzájárult agyunk és ezzel együtt intelligenciánk fejlődéséhez.
A hús a legfontosabb proteinforrás, tekintve hogy mind a 10 aminosavat tartalmazza és emellett olyan alapvető tápanyagokat, mint a vas, cink és B vitamin. Mindez egy adagban.
A húsok egészséges, telített zsírsavakat tartalmaznak, amik az immun- és az idegrendszert is egyaránt erősítik, valamint A, D, E és K vitaminokban is gazdag.
A közösségi hálózatok, – hogy csak a nagyobbakat említsem: Facebook, Twitter és Google Plus – népszerűsége csak a 2005-től 2009-ig tartó időszakban több mint négyszeresére nőtt. A legtöbb felhasználó azt mondja, hogy ezek a közösségi site-ok jót tesznek társadalmunknak, mások viszont azt állítják, hogy a közösségi média veszélyei túlsúlyban vannak az előnyökkel szemben.
A mellette érvelők arra hivatkoznak, hogy megnövekedett lehetőséget nyújtanak a barátainkkal és családtagjainkkal való kapcsolattartásra, megismerkedhetünk új emberekkel, akiktől értékes információkat, tudást szerezhetünk, nem csak saját országunkból, de a világ bármely pontjáról megismerhetünk embereket, azok kultúráját és értékrendjeit.
Az ellenzők ezzel szemben félelmeiken adnak hangot, miszerint a közösségi hálózatok veszélynek teszik ki a gyerekeket, növeli a számítógépes vírusok „begyűjtését”, csökkentik a dolgozók termelékenységét, nárcisztikussá tesz minket és koncentrálóképességünket csökenti.
Előnyök:
A közösségi hálózatok segítségével új kapcsolatokat építhetünk ki és felvehetjük a kapcsolatot régi vagy meglévő ismerőseinkkel, családtagjainkkal.
A közösségi oldalak a kreatív kifejezés egy új médiumává váltak. Ingyenes üzenetküldési lehetőséget, „blogolást”, fényképtárolást, játékokat, esemény meghívások és más egyéb érdekes és hasznos szolgáltatásokat nyújtanak.
A közös érdeklődési körrel rendelkező embereket összehozza.
Azok számára, akik nehezen fejezik ki magukat személyesen, nagyobb komfortérzetet ad.
Segít az embereknek munkaválasztásban és munkavállalásban, segítséget nyújt az új lakhely keresésében, autóvásárlásban és még orvosi segítséget is kaphatunk rajtuk keresztül.
Illusztráció: Robin Cowcher
Hátrányok:
A közösségi oldalak arra ösztönzik az embereket, hogy több időt töltsenek online ahelyett, hogy személyesen találkozzanak.
Az ilyen oldalakon felnőtt tinédzserek nem riadnak vissza attól, hogy amit megosztanak – legyen az kép vagy szöveg – publikus. Ezeknek a személyes információknak megosztása sebezhetővé teszi őket a szexuális zaklatókkal és a munkáltatókkal szemben.
A közösségi oldalakon megtalálható személyek egy része nem az, akinek mondja magát.
Függőséget okoznak, ami a tanulmányi eredmények romlásával és súlyosabb esetben depresszió tüneteivel járhat (– mint elvonási tünet.)
Káros hatással vannak személyiségünkre, önképünkre. Az emberek szinte csak jó élményeket osztanak meg a közösségi oldalakon, aminek következtében kevesebbnek, unalmasabbnak érezzük magunkat, mint a bennünket körülvevő embereket. Ez szintén depresszióhoz vezethet.
Tudtad-e? (Előnyök és hátrányok helyett)
