És akkor most jöjjön egy csemege. Sokáig tűnődtem vajon ide soroljam-e/ajánljam-e ez a filmet, mert tisztában vagyok vele, hogy a XXI. század gyermeke nem repes a fekete-fehér filmekért pláne, ha dokumentum film is, de úgy gondolom belefér, sőt…
Olimpia (I. A nemzetek ünnepe, II. A szépség ünnepe)
Mint említettem, elképzelhető hogy többeteknél nem túl „bejövős” egy fekete-fehér, dokumentumfilm, de ha már olimpiai/olimpiákról szóló filmeket sorolunk fel, nem lehet kihagyni Leni Riefenstahl rendező alkotása, az 1936-os berlini olimpiát lencsevégre kapó Olimpia című film. A rendező szabad kezet kapott Hitlertől és mellé 2.000.000 márkát a kétrészes dokumentumfilm elkészítésére. Bár az utómunkálatok két évig tartottak Riefenstahl ezúttal is megfelelt az elvárásoknak.
Részlet a filmből
A kétrészes filmet – A Nemzetek ünnepe, A Szépség ünnepe – 1938. április 20-án mutatták be Hitler születésnapján. Filmtörténeti szempontból is nagyon jelentős mérföldkőnek számít az Olimpia. Schubert Gusztáv a Filmvilág egykori rovatvezetője így fogalmazott a filmmel kapcsolatban: „Tömény vizuálerotika”. Az Olimpia-film a kor technikai újításait is felvonultatja. Itt jelenik meg először a légi felvétel, a futók mellett száguldozó kamera és a teleobjektív. Egyébként ez a film volt Riefenstahl utolsó közös munkája a nemzetiszocialistákkal.
És akkor most egy kicsit Riefenstahl-ról. Hogyan lett a rendezőnő a Führer propagandafilmese? Leni színésznő és táncosnő volt, amikor Hitler felfigyelt rá, és az érdeklődés viszonzásra talált. Az ambiciózus Leni 1932 májusában Hitlernek írt levelében mély hódolatát fejezte ki a Führer iránt, melyet követően találkoztak is. Riefenstahl több propaganda filmet is – amik filmtörténeti szempontból szintén jelentősek – forgatott Hitlerről, a náci ideológiáról és eszményrendszerről, valamint az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) működéséről.
A Lake Placid-ban megrendezett XIII. téli olimpia hivatalos plakátja
Hűsítsük le magunkat a terrortámadás tüze után egy kis jéggel és irány az 1980-as téli olimpia. Helyszín: Amerikai Egyesült Államok, New York állam, Lake Placid.
Csoda a jégen
Atléták, futók és még terrortámadás is volt terítéken, ezúttal azonban tekintsünk át egy kicsit az amerikai hokicsapatra és a róluk, illetve elképesztő teljesítményükről és mindent elsöprő győzelmükről szóló filmre. A 2004-es Csoda a jégen film azt dolgozza fel, hogy az amerikai edző – Kurt Russel alakításában – hogyan verbuvál az amatőrökből hokicsapatot alig néhány hónap alatt a téli olimpián rájuk váró összecsapásokra.
Az amatőrökből álló amerika jégkorong csapat elsöprő győzelmet aratott a szovjetek felett…
Mindenféle kétséget kizáróan állíthatjuk, hogy 1980. február 22-én a New York-i Lake Placidban, a jégkorong történetének egyik, ha nem a legfantasztikusabb győzelme született. A házigazda Egyesült Államok csapata a téli olimpia utolsó előtti napján a négyes döntő első mérkőzésén 4:3-ra verte meg a Szovjetuniót és megnyerte az XIII. téli olimpiát. A hokicsapat győzelme felért egy csodával, tagjait pedig nemzeti hősként tisztelték hazájukban. Gavin O’Connor – a rendező – Kurt Russel-el és Eddie Cahill-el karöltve méltó emléket állítottak az 1980-as elsöprő amerikai győzelemnek.
Vissza a futókhoz és vissza az időben is. Időutazásunk végére 1924-be érkezünk a párizsi olimpiára. A film két fiatal futóról szól, akik Anglia színeiben indultak a VIII. nyári olimpiai játékokon, ami nekünk magyaroknak is sokat mondó lehet.
Az 1924-es párizsi olimpia hivatalos plakátja
Ha már szóba hoztam, a VIII. olimpiai játékok magyar vonatkozását akkor beszéljünk erről egy kicsit. Több dolog miatt is „fontos” ez a magyaroknak, hiszen ide hívták meg Bartók Bélát – a művészeti versenyek bíráló bizottságába, amelyet végül más irányú elfoglaltsága miatt vissza kellett utasítania -, Komjádi Béla legendás vízilabda csapata az akkori négyszeres olimpiai bajnok Nagy-Británia ellen 7:6-ra győzött – közel két órás(!) mérkőzés után, ami a játékok történetének leghosszabb összecsapása mind a mai napig -, Hajós Alfréd pedig – aki az 1896. évi olimpia magyar úszóbajnoka – a művészeti versenyeken építészet kategóriában ezüst érmet nyert, továbbá ezen az olimpián vehettek részt először a magyar női sportolók.
De ennyit a nosztalgiáról, lássuk a filmet:
Tűzszekerek
Az angol filmdráma (1981) két futó – Eric és Herold – történetét dolgozza fel. Ők képviselték hazájukat, Angliát az 1924-es párizsi olimpiát, ámde ők nem országuk dicsőségéért óhajtanak nyerni egész más célok vezérlik őket. Élet-halál csatát vívnak a világgal, egymással és magukkal is. Míg Herold a világ elismeréséért küzd, addig a skót misszionárius Eric Isten dicsőségéért harcol az aranyért.
Jelenet a Tűzszekerek című filmből
A két sportoló ellentétes céljaiból és karakteréből táplálkozó feszültség úgy söpör végig a filmen, mint Usain Bolt (a 100 méteres síkfutás világcsúcstartója 9,69 másodperccel – a szerz. megj.) a futópályán. Ennek ellenére a filmdráma nem válik olyan nyomasztóvá, mint például Spielberg München-e. A történet rendkívül kerek tudott maradni annak ellenére, hogy a sporton és győzni akaráson kívül belesűrítették a szerelmet, barátságot és hitet is. Rendezője – a drámákra szakosodott – Hugh Hudson, a film zenéjét pedig Vangelisnak köszönhetjük.
1981-ben a Cannes-i Filmfesztiválon a Sam Mussabinit alakító Ian Holm megnyerte a Legjobb férfi mellékszereplő díjat. Ezen felül 1982-ben 3 BAFTA, egy Golden Globe és négy Oscar-díjat zsebelhetett be a film.
Most ugorjunk egy kicsit vissza, ismét Münchenben vagyunk az 1972-es olimpián. Ezúttal a film nem túl régi (2005-ben készült alkotásról van szó), témája pedig az 1972-es müncheni olimpián történ terrortámadás, ami sokkolta az egész emberiséget. A film némiképp rendhagyó, de mit is várhatnánk, lévén egy Steven Spielberg által jegyzett filmről van szó. A film címe pedig nemes egyszerűséggel: München.
München
München
A film az 1972-es müncheni olimpián történt terrortámadást – amelyben 11 izraeli sportoló vesztette életét – dolgozza fel. A támadást a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorszervezet követte el. Spielberg filmjében – egy részét Magyarországon forgatták – a támadás, az azutáni események, valamint a Fekete Szeptember utáni nyomozás rekonstruálása áll a fókuszban. A film főszereplői a két tehetséges színész Eric Bana és Daniel Craig.
A várakozásokkal ellentétben a nemzetközi kritika nem üdvözölte a filmet. A szakmabeliek többsége szerint, a Spielberg által készített München, majd összecsuklik a rendezői üzenet és a történeti hűség nyomasztó súlya alatt. A film – ne rettentsen el senkit – közel három órás és a nézők befogadóképességét nehezíti továbbá, hogy Spielberg a korhűség illúziójának megteremtésének céljából visszatért az 1972-es mozgóképes formához, a digitális technikákat pedig „kidobta a kukába”. A rendező állandó operatőre – Janusz Kaminski – a koncepció szerint fényképez, így a magyar nézők örömmel beazonosíthatják a Budapesten forgatott jeleneteket, köztük az Andrássy utat.
Folytatom tovább a sort. Említsünk meg egy női olimpikonokról szóló filmet is. Szintén gyönyörű alkotás. Időrendben haladunk tovább, most a soron következő 1976-os montreali, – amit Steve Prefontaine már nem élhetett meg – illetve az 1980-as moszkvai olimpia lesz terítéken. A film amiről beszélünk pedig nem más, mint az 1982-es film az Egyéni rekord.
Tory és Chris
Egyéni rekord
A film (1982) két atléta nőről – Chris-ről és Tory-ról – szól, akik a Montrealban megrendezésre került 1976-os olimpián találkoztak először. A két nő – nem kis botrányt kavarva és bonyodalmat okozva maguk körül és életükben – egymásba szeret. Chris-t – aki a montreali olimpia után minden idejét Tory-val akarja tölteni – Tory edzője nem látja szívesen. Az irdatlan külső nyomás hatására végül elválnak útjaik és csak 1980-ban a moszkvai olimpia előtti selejtező versenyen találkoznak újra. Egy dolog viszont megváltozott. Most már nem egy csapatban játszanak, hanem ellenfelekként állnak egymással szemben. A közös múlt súlya alatt kell teljesíteniük, ezért nekik az olimpiai játékok már többről szólnak, mint puszta fizikai győzelemről. És hogy mitől egyéni rekord az egyéni rekord, azt tudjátok meg ti. Nézzétek meg a filmet!