Vámpírok a filmekben akkor és most
Vlad Tepes
Sok kultúrában szerepelnek vérszívó, rosszat akaró teremtmények akik éjjelente rátörnek az ártatlanokra és éles szemfogaik segítségével kiszívják az összes vért áldozataikból. Kelet-Európától egészen Afrikáig előfordulnak hasonló mendemondák. Több szemszögből átnyálazzuk ezt a népi meséket, horror filmek segítségével.
Az első papírra vetett vámpír
Ki ne ismerné a klasszikus értelembe vett erdélyi, köpenyes, éjszaka szülöttjét Drakula grófot?
Drakulát Abraham „Bram” Stroker ír származású író vetette papírra elsőnek, ami meghatározó volt a vámpírkultusz terjedésében. Sok forrás szerint Stroker III. Vlad Tepes havasalföldi fejedelemről mintázta fő karakterét. Drakula neve szintén tőle származik, hiszen a fejedelem (ahogy apja is) a Sárkány Lovagrendhez tartozott. Latinul a draco sárkányt jelent (ugyanakkor a modern román nyelvben ördögként is előfordul) Vlad különösen kegyetlen ember volt, így okkal hihették a havasalföldiek vámpírnak, vagy démoni teremtménynek.
A grófról szóló könyv 1897-ben jelent meg, Drakula gróf válogatott rémtettei címen, de az első magyar fordítás azonban csak 1985-ben került a könyvesboltokba. Az író karaktere sokakat megihletett a XX. századi filmiparban A horror műfaj meghatározó alakja többször is került filmvászonra, többek közt Lugosi Béla alakította egy 1931-es filmben, vagy éppen Christopher Lee formálta meg a grófot, de Gary Oldman is játszotta fura fehér parókában. Sikert sikerre halmoz a fejedelemről szóló filmek, ezért is érezhető, hogy a klasszikussá vált történetet többen is maguknak érezték sok adaptáció készült a gróf főszereplésével.
Lugosi Béla a Drakula című filmben
Variációk egy témára
Drakula karaktere sokaknak adott ötletet egy mű alkotásához. Csak kevés követi Stroker által írtakat, a legtöbb inkább eltér az eredetitől, vagy csak a fő karaktereket ragadja ki.
Elsőnek is itt van az első mozgókép egy vámpírról, ami a Nosferatu címet viseli. Ugyan nem Drakuláról szól, de a történet egy az egyben a regényt követi, csak a neveket és a befejezést változtatták meg, de tagadhatatlanul a válogatott rémtettek alapján készült. Ezért perbe is került a gyártó, így a film legtöbb kópiáját elpusztították, szerencsésnek érezheti magát az akinek van egy másolata.
Mint már említettem az egyik leghűebb feldolgozása Tod Browning által rendezett 1931-ben megjelent Drakula Lugosi Béla szereplésével. Ez hozta meg az igazi áttörést a vámpír-filmkultuszban, és mindmáig a horror fanatikusok egyik kedvence. Lugosit sokan azonosítják ezzel a szereppel, és így Erdély borongós megjelenése is innen származik, habár fele nem igaz ebből.
Ugyanakkor sikerült egy-kettő melléfogást, illetve rendhagyó alkotást készíteni, mint például a Blacula, melyben egy fekete vámpírt ismerhetünk meg a ’70-es évek stílusában. Más szemszögből is láthattuk már a történetet a Van Helsing című (eléggé hollywoodira sikeredett) filmben ahol Abraham Van Helsing ‘vámpírvadász’ kalandjait nézhetjük meg. Itt elég sok minden nem stimmel az eredeti könyvben leírtakkal, sőt más történeteket is belekevernek hogy minél nagyszerűbb legyen, bár inkább rontott a gróf imázsán.
Eközben a képregények és rajzfilmek megszállottjai sem voltak restek és készítettek egy Batman és Drakula elnevezésű animációs filmet. Őszintén szólva még nem láttam, de biztos sort kerítek rá minél hamarabb!
Végezetül itt van személyes kedvencem a Drakula halott, és élvezi című paródia Leslie Nielsen főszereplésével. Maga a film teljes egészében követi az Oldman-féle változatot, sok viccel és bénázással tarkítva.
Az éjszaka szülöttei Drakula árnyékában
Eddig sorra vettük a gróf ‘alteregóit’ itt az ideje másfele tekinteni, és megismerni az alapkoncepciótól elrugaszkodott élőholtakat!
Mivel sok néprajzi vonatkozást olvashatunk vámpírokról, páran hanyagolták az erdélyi fejedelemről mintázott figurát és némi alakítgatással, csiszolgatással, egy kis házi-tuninggal kész is van egy egyedi vámpírkép ami majd tetszik a közönségnek! vagy nem…
Robert Rodriguez és Quentin Tarantino által készített Alkonyattól pirkadatig. Modern kori, erőszakos és véres ahogy megszoktuk a rendezőtől és forgatókönyvíró barátjától. Sikert aratott a horror-thriller beállítottságú nézőknél, de a legtöbb embert nem fogta meg. Maga a történet Mexikóban játszódik egy útszéli lebujban ahol eléggé forróvá válik a helyzet miután a főszereplők ráeszmélnek a vendégek mivoltjára.
A sokak által kritizált Underworld is egy érdekes képet mutat az éjszaka szülöttjeiről. A története ugyan egyszerű: a vámpírok hadban állnak a vérfarkasokkal (ezt sosem tudtam min alapszik, de elfogadom). A szálak felgöngyölésében azonban itt legalább választ kapunk rá egy érdekes alternatív verzióban. Egyszer érdemes megnézni, nem csak a karakterek miatt, de a látványra is nagy energiát fektettek. Itt megjegyezném hogy az egészet kis hazánkban forgatták, így érdekesen vette ki magát a magyar táblák és budapesti metrómegállók látványa.
A film később trilógiává nőtte ki magát.
Az Interjú a vámpírral széles körökben ismert könyv és film formájában is. Anne Rice írta az azonos című regényt, de a film sok mindenben eltér az alap koncepciótól. Az biztos viszont, hogy nem igazán a vérszívásra fektet, hanem egy morális kérdésre miszerint: Elviselhető-e az öröklét ha cserébe ragadozóvá kell válni? Legfőképp ezt viszi előre az események folyását, és egyre jobban gondolkodóba ejt minket is.
Alkonyattól Pirkadatig
Vámpír trend
Mostanság egyre divatosabb ezt a témát boncolgatni, és a századik bőrt is lehúzni róla. Hogy miért? Jogos a kérdés!
Napjainkban szokássá vált a dolgokat átértelmezni és egy teljesen más környezetbe, látásmódba helyezni. A fentebb említett Anne Rice is egy eltérő vámpírképet adott nekünk amit megszoktunk a képernyőről visszameredő holtsápadt alakoktól. Viszont a mai divatnak megfelelő szépfiúk kicsit sem tökösek, nem ijedünk halálra mikor ránk néznek, és egyáltalán nem hátborzongató az ábrázatuk. Horror karakternek egyenesen röhejesek. Itt vettem észre, hogy ezt senki sem akarja aki ezt a témát választja a XXI. században! Mára már kiestek abból a státuszból ami miatt annyian szerettük meg a vámpírokat és a hasonló témákat. Hiszen nem is annak készültek! Inkább egy tinédzser love storyba helyezték őket, mert az most igen kelendő, ám ezzel elvesztve igazi mivoltukat és az alap kreáció így meghal létezni.
Ez mind a mai világnak köszönhető?
Természetesen igen! Ahogy egyre jobban tukmálják ránk a különböző árucikkeket az „eladós-vedd-meg-kell-neked” műsorokban és reklámokban, úgy erőszakolják ránk ezt a lebutított vámpírképet amit legtöbben nem éreznek át (főleg azok akik eddig rajongtak érte), csakhogy a többség isteníti ezt a formát, egészen addig amíg nem ejti lázba őket valami más.
Nem kell félre érteni, ez nem rossz dolog, csak egy meglátás a magam részéről.
Egy szó mint száz: a vámpír-filmek fénykorát éljük egy olyan ábrázolással amit Bram Stroke sosem gondolt volna mikor letette a tollát Drakula megalkotásakor.