Szerző: | 2012 12 26. | Kult
Karácsony
Mi is jut eszünkbe a karácsonyról? Díszes fenyő illata a meleg szobában, pompa és csillogás, fények, forralt bor, ajándékok és a kimaradhatatlan ételek, néhány plusz kiló. Vajon tényleg csak ennyi? Mit jelent mind ez egy olyan embernek, akinek még otthona sincs? Hogyan töltik a hajléktalanok az ünnepeket?
A bajai hajléktalan szálló lakói idén sem maradtak karácsony nélkül. Az adományokból összeállított csomagokat, a vezetőktől, pedig gyümölcsöket kaptak ajándékba.
Bakos Tibor, a szálló vezetője szerint, az ajándékozás nem jellemző a hajléktalanok között. Ők magányos emberek. Örök barátságok nem alakulnak ki, viszont volt már példa szerelem születésére, ami természetesen pozitív hatással van az új párokra.
A karácsonyi ünnepséget idén 21-én tartották a kis kápolnában. Ilyenkor énekelnek, és verseket
szavalnak. „Van egy izgő – mozgó lakónk, aki minden évben megszervezi a karácsonyi műsort.” – meséli Bakos Tibor.
Az említett izgő – mozgó lakó: Kálmán, akit sikerült elcsípnem, mielőtt álomba merül.
– Ne haragudj, hogy felébresztettelek! A karácsonyról szeretnék Veled beszélgetni.
– Semmi gond. Ebéd után, mindig sziesztázok egy kicsit, ez a korral jár. – Viccelődik miközben én, a szavakat kerestem. Rengeteg kérdésem lett volna, de a csillogás a szemében, ahogyan a karácsonyról mesélt, mindent elárult, engem, pedig teljesen leblokkolt.
– Mit jelent Neked a karácsony?
– A karácsony számomra nem csak a vallás miatt fontos. Egy év lezárása, s egy év elszámolása önmagunkkal. Mit tettem, hogyan tettem, mi az, ami elmaradt.
– Azt hallottam, hogy Te szervezed meg a karácsonyi műsort…
– A műsorban benne van az élettapasztalatom. A szereplők sokféle egyéniséggel ellátott emberek. Mindegy, hogy ki volt előtte, alkoholista, vagy akár szerencsejáték függő, a karácsony minden egyes embernek fontos, mint nekem.
– Hogyan válogatod ki a verseket? Van valami ösztönző, ami segít ebben?
– A versek, és a dalok válogatásában a tiszteletes nagyon sokat segít. Fontos, hogy mindenki olyan verset szavaljon, amiben benne van a saját gondolata, és üzenetet is takarjon. Ebben a szétszórt világban az ember egyetlen nagy fegyvere a szeretet, ami egy csodás, szép, színes gömb. Ha nem vigyázunk rá, nem óvjuk, könnyen eltörik. Akkor leszünk bajban. Hisz mivé válik a világ, ha megszűnik a szeretet?
Hajléktalanok karácsonya
– Van olyan karácsonyod, ami különösen emlékezetes számodra?
-Mindig is szerettem a karácsonyt, de nem az ajándékok miatt. Gyermekkoromból… – egy pillanatra elmereng, s úgy néz maga elé, mintha a kettőnk közti másfél méteren látná egykori karácsonyát – karácsonyfa, díszek, anyám kipirult arca a főzéstől, és apám meséje, amire nagyon emlékszem. Mindig A tékozló fiú történetét mesélte. Felnőtt koromban gyermekeim miatt volt csodás az ünnep. Igyekeztem, hogy mindig örömet és szeretet kapjanak, és biztos vagyok benne, hogy ezt ők is így adják tovább. – Ekkor feltettem volna a kérdést, hogy hol vannak ők, de láttam egyre csillogóbb, már majdnem könnyes szemét, így csak annyit tudtam mondani:
– Nagyon köszönöm! – majd kifelé menet az irodából visszafordult:
– Örömmel látnálak az ünnepségen.
Azt hiszem, a bajai hajléktalan szálló lakói többet is kapnak a gyümölcsöknél és az adományoknál, hisz Kálmán emlékezteti őket, miről is szól valóban a karácsony. Ahelyett, hogy hitelt vennénk fel egy ajándékba szánt tv megvásárlásához, ahelyett, hogy szomorkodnánk, nincs pénzünk ajándékra, inkább készítsünk a fenyőre díszeket egyszerű papírból. Hívjuk össze szeretteinket, s ne feledjük valóban szeretni őket!
Daruka Dóra
Szerző: | 2012 12 17. | Kult
Túl vagyunk advent harmadik vasárnapján ami azt jelenti, hogy nemsokára itt a Karácsony a meghittség, béke és a szeretet ünnepe. Ugye ti is várjátok már!?
Karácsonyi fények
A Karácsony mindenki számára mást jelent és ahány ház annyi ünnepi szokás. A gyerekekeket az ajándékok áradata hozza legjobban lázba, izgulva várják mi lesz a karácsonyfa alatt és persze a közös fenyőfa öltöztetésről se feledkezzünk meg. Felnőttként az ember azt várja, hogy végre a család együtt legyen, még ha csak egy kis ideig is, gondolok itt főleg azokra, akiknek a szerettei távolabb élnek.
Nekem (is) a Karácsony a kedvenc ünnepem. Hogy miről is szól valójában? Nos, a fent említett példák mellett, ezen az ünnepen a szereteté a főszerep, ilyenkor minden más értelmet nyer, másképp látjuk a világot és még ha csak pár napra is, de másokra is gondolunk magunkon kívül. A Karácsony varázsa megérinti szívünket és úgy érezzük, hogy muszáj ebben a rohanó világban legalább egy évben egyszer megteremteni a „mi kis tökéletes” Karácsonyunkat. Amikor bátran cselekedhetünk helyesen, amikor segíthetünk a rászorulóknak, amikor nem ciki, hogy segítünk egy idős embernek átkelni az úttesten, amikor elfogadott az együttérzés és összefogás. Igaz ezeknek természetesnek kellene lenniük, de sajnos tapasztalataim alapján a mai világban nem az. Sokan úgy gondolják, hogy az ciki, ha valaki szívből és saját megérzéseire hallgatva cselekszik. Nem beszélve arról, hogy ezek mellé még társul a kigúnyolás, a kibeszélés és a kinevetés. Na, de kanyarodjunk vissza a fényáradattal teli ünnepünkhöz.
Karácsonyi vásár
A karácsonyi előkészületeknél szinte mindenkinél kötelező program a karácsonyi vásár. Itt mindent megtalálhatunk mi szem szájnak ingere és csodás ajándékokat is fellelhetünk, közben a kürtős-kalács és a forralt bor együttes tánca a levegőben terjedve kúszik észrevétlenül az orrunk alá. Hóesésben a fényekben úszó kis házikók között egyenesen mennyei és ha még jó társaság is járul hozzá, akkor teljes az összhang. Továbbá fenyőfa beszerzése, ünnepi menü összeállítása. Ha mindezeken túl vagyunk ebben a pár hétben, ami ilyenkor rohamléptekkel halad előre és pillanatok alatt itt a nagy nap, ami a fenyőfa állítással kezdődik továbbá amit szépen karácsonyfává varázsolunk – én személy szerint sok szaloncukor elpusztítása közben – a készülő finom ételek illatának hatalma alatt. Ez a folyamat akkor a legszebb és leghangulatosabb, amikor kint esik a hó és néhány hópihe elkószálva téved az ablakokra, hogy bekukucskáljon az ünnepi készülődésbe. Azután az ételektől eltelítve vidáman ajándékbontásra kerül a sor és a sok beszélgetéstől keletkezett hangzavar közben, egy pillanatra eszünkbe jut, hogy boldogok vagyunk.
De ahogy már említettem, ahány ház annyi ünnepi szokás én mégis azt kívánom, hogy mindenkinek legalább ilyen kellemesen teljenek az ünnepek vagy még kellemesebben.
Boldog Karácsonyt Kívánok!
Szerző: | 2012 12 13. | Kult
A japán mitológia és hitvilág nagyon szerteágazó. Nagyon sok behatás érte a történelem folyamán, bár nem úgy ahogy ezt mondjuk Európában megszokhattuk, hiszen földrajzi fekvésénél fogva Japán mindig is egy elszigetelt ország volt. A következőkben tehát megpróbálom számba venni a legfontosabb tudnivalókat a témában.
A japán hitvilág alapja az időszámításunk elöltre visszanyúló shinto (az istenek útja, kínai eredetű szó). Ez egy alapvetően sámánisztikus vallás, ahol a természet és az ősök tisztelete a legfontosabb. A tudósok sok hasonlóságot vélnek felfedezni a hasonló ázsiai és óceániai kultuszokkal, ami teljesen érthető annak fényében, hogy a japán nép is erről a két tájról vándorolt be először a szigetekre. A shinto központi figurái a kamik (felsőbb lény a szó jelentése) vagy szellemek, innen ered a vallás másik elnevezés is a kami no micsi, mely az eredeti kínai kandzsi japán olvasata. A Shinto nem dogmatikus vallás, nincsenek papjai és egyháza sem, bár feje a mindenkori japán császár. Két fontosabb behatás érte ezt a vallást az idők során. Az egyik a kínai kulturális behatások, melyek egy jóval patriarchálisabb világképet hoztak magukkal; a másik pedig a buddhizmus mely a 11-13. század között terjedt el a szigetországban. A shinto szokásrendjét és szertartásait először a Jamato korszakban rögzítették és foglalták írásba (ez a Kodzsiki és a Nihongi, ezekből ismerjük japán mitologikus őstörténetét).
Most hogy megvolt a történelmi áttekintés kezdjük a teremtés mítosszal, hiszen minden hiedelem világnak ez az alapja. Kezdetben csak két éteri sík létezett a sűrűsödő ősanyagban, melynek még nem volt se formája sem pedig neve. Az egyik sík a Takama no Hara (a magasságos égi síkság) a másik pedig a Jomi no Kumi (a holtak birodalma). Ebből a formátlan őserőből jött létre az első három kami(egész pontosan egy nádhajtásból pattantak ki): Ame no Minakanusi no kami (Égi istenség, a szent közép ura), Takami Muszubi no kami (a magasságos szent alkotás istene) valamint Kami Muszubi no kami (isten alkotta isten). Őket ezek után még sok isteni generációnak adtak életet, de erre most nem térnék ki részletesen. A fontosabbakat a végén majd csokorba szedem. Akik számunkra nagyon fontosak lesznek következőre az Izanagi (az első férfi vagy hívogató isten) és Izanami (az első nő vagy hívogató istennő). Az istenek parancsára ők végezték el a föld és a vizek szétválasztását, miután egy szivárvány hídon a földre érkeztek. Mikor ezzel végeztek Izanagi a tengerbe döfte lándzsáját (más források szerint kardját, de mivel a lándzsa egy sokkal ősibb fegyver ezért én ezt tartom valószínübbnek) és mikor kihúzta a róla lehulló vízcseppek megszilárdultak és létre jöttek a japán szigetek. A pár a barázdabillegetőket figyelve tanulta meg a szeretkezés művészetét és nászukból jöttek létre a folyók, hegyek és egyéb természeti képződmények istenei. Majd mikor megszületett a tűz, Kagutsuchi megölte anyját. Izanagi fejét vette gyikos fiányak melyből újabb istenek születtek, ezután pedig elindult az alvilágba Izanami után. Mikor visszatért le akarta mosni a pokol szennyét magáról, ezért megfürdött egy folyóban ezzel rászabadítva a világra a rontás szellemeit, és azokat akik ellenük küzdenek. Ez után a tengerben is megfürdött létrehozva a tenger isteneit, végül pedig létre hozta a három fő istenséget. Bal szeme megmosásakor született Amateraszu (Nap istennő, az ég királynője), jobb szeme adta Cukojomit (a hold istene), orra kimosásakor pedig megszületett Szuszanó (a vihar és földrengés istene, az óceán is az ő birodalma). Szuszanó és Amateraszu között komoly ellentétek feszültek (fent-lent, élet-halál, stb.), melyet csak a házasság oldhatott fel. Nászajándékul Szuszanó felajánlotta kardját, melyet Amateraszu három darabra tört, három újabb istennőnek életet adva ezzel. Amateraszu ajándéka égkirálynői jelvénye, egy ötsoros nyaklánc volt, melyet férje szétrágott és öt újabb istent lehelt a világra. Az isteni pár eme nyolc leszármazottját tekintik a császári család őseinek.
A legfontosabb kamik:
- Amateraszu: Nap királynője, termékenység isten aki fényt hoz a világba.
- Hacsiman: A harcosok istene
- Inari: a Rizs és a kereskedők patrónusa
- Inagi: Az első férfi
- Inami: Az első nő
- Cukojimi: A hold istene
- Kagutsuchi: A tűz istene
- Szuszanó: A vihar és fölrengés erőszakos istensége.
Kezdetnek talán ennyi elég lesz. Még nagyon hosszan lehetne elemezgetni a témát, de ez már túlmutatna egy ilyen cikk terjedelmén. Remélem sikerült felkelteni a kedves olvasó érdeklődését eme páratlanul gazdag kultúra iránt és talán segít egy kicsit jobban megérteni a japánok mentalitását és általában az ázsiai népek sokkal nyitottabb hozzá állását a halálhoz és az élet kettősségéhez.
Szerző: | 2012 12 1. | Életmód, Kult
Többször ültem le a laptop elé és gondolkodtam el azon, hogy mit írjak. Nem jutott eszembe semmi, azt sem tudtam milyen szempont alapján írhatnék. A semmiből azonban eszembe jutott valami, ami állandó jelleggel felötlik bennem és foglalkoztat. Ez pedig nem más mint a reinkarnáció, avagy a lélekvándorlás.
(tovább…)
