A palacsinta a világon egyik legelterjedtebb, legnépszerűbb és legkülönlegesebb étel. Rengeteg változata létezik, elkészítése csak fantáziánktól függ. Férfiak és nők, felnőttek és gyerekek örök kedvence. Ebben nincs is semmi meglepő. Gyorsan és könnyen elkészíthető és rettentően finom. Igazán nagy választékból szemezgethetünk. Édes palacsinta, sós palacsinta, aztán ezen belül amit csak el tudsz képzelni. Hallottam már tejberizses, spenótos, görög grillezett (grillezett csirkemell csíkok, feta, olívabogyó, póréhagyma, füstölt sajt), pestos palacsintáról és palacsinta kehelyről (puding, gyümölcs, t.hab) is. Tényleg, amit csak el tudsz képzelné, és még néhány.

A kiindulási, alap tészta

Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek van egy saját, bevált receptje, ezért nem is fárasztanék/okítanék senkit, arról hogy hogyan kell jó palacsinta tésztát készíteni. Néhány tippet, trükköt – amit eltanultam – viszont megosztok veletek. Általában mindenki cukorral készíti el a palacsintákat. Ez tény. Erre – a nálam sokkal okosabb és gyakorlottab háziasszonyok – azt mondják hogy semmi szükség. Az egyik érv az alak megőrzése, de ennél meggyőzőbb hogy cukrozatlanul kevésbé tapad le a serpenyőben! (Egyébiránt, én mindig cukorral csináltam, nem is úsztam meg soha, hogy ne tapadjon le egy-kettő.)

Aztán még egy okosság. Keverjünk olajat a tésztába! Ezzel a módszerrel a serpenyőt csak az első sütés előtt kell olajjal “kikenni”. Kevesebb olajat használunk, a tészta nem fog tocsogni az olajban, ezért egészségesebb is és nem ragad le. (Nem hittem el. Tényleg nem ragad le.)

Ha a tészta kész, úgy ízesítjük, ahogy akarjuk. Nem vagyok túl nagy ínyenc, ha palacsintáról van szó. Általában maradok a jól bevált baracklekváros, kakaós, diós, fahéjas megoldásoknál. Persze külön-külön. Sósból is megelégszem a hortobágyi palacsintával. Általában. Viszont a héten alkothatnékom támadt. Szörföztem egy keveset a neten és ráakadtam a Finn palacsintára. Isteni volt! Mindenkinek ajánlom. Fényképet sajnos nem készítettem róla, mert hamarabb elfogyott, minthogy a fényképező géphez értem – hogy egy apró költői túlzással éljek -, így sajnos képpel nem tudok szolgálni.

Íme a cecept:

Finn palacsinta
Összeszedjük az otthon található maradék gyümölcsöt, felvágottat, zöldséget. Meghámozzuk, – már amit kell – apró, 1×1 cm-s kockákra vágjuk. A folyékony tésztát olyan tepsibe kell önteni, amelyben a tészta magassága a másfél centimétert nem haladja meg. Majd az előkészített “maradékokat” véletlen eloszlásban beleszórjuk a tésztába. A tepsit forró sütőbe tesszük, és majd 20 percig ott tartjuk, majd hústűvel ellenőrizzük, hogy átsült-e. három- vagy négyszög alakúra vágjuk (kb. 10×10 cm) és ketchup vagy majonéz mellett tálaljuk.

(forrás: http://palacsinta.info)

 

Comments are closed.

Facebook