És akkor most jöjjön egy csemege. Sokáig tűnődtem vajon ide soroljam-e/ajánljam-e ez a filmet, mert tisztában vagyok vele, hogy a XXI. század gyermeke nem repes a fekete-fehér filmekért pláne, ha dokumentum film is, de úgy gondolom belefér, sőt…
Olimpia (I. A nemzetek ünnepe, II. A szépség ünnepe)
Mint említettem, elképzelhető hogy többeteknél nem túl „bejövős” egy fekete-fehér, dokumentumfilm, de ha már olimpiai/olimpiákról szóló filmeket sorolunk fel, nem lehet kihagyni Leni Riefenstahl rendező alkotása, az 1936-os berlini olimpiát lencsevégre kapó Olimpia című film. A rendező szabad kezet kapott Hitlertől és mellé 2.000.000 márkát a kétrészes dokumentumfilm elkészítésére. Bár az utómunkálatok két évig tartottak Riefenstahl ezúttal is megfelelt az elvárásoknak.
A kétrészes filmet – A Nemzetek ünnepe, A Szépség ünnepe – 1938. április 20-án mutatták be Hitler születésnapján. Filmtörténeti szempontból is nagyon jelentős mérföldkőnek számít az Olimpia. Schubert Gusztáv a Filmvilág egykori rovatvezetője így fogalmazott a filmmel kapcsolatban: „Tömény vizuálerotika”. Az Olimpia-film a kor technikai újításait is felvonultatja. Itt jelenik meg először a légi felvétel, a futók mellett száguldozó kamera és a teleobjektív. Egyébként ez a film volt Riefenstahl utolsó közös munkája a nemzetiszocialistákkal.
És akkor most egy kicsit Riefenstahl-ról. Hogyan lett a rendezőnő a Führer propagandafilmese? Leni színésznő és táncosnő volt, amikor Hitler felfigyelt rá, és az érdeklődés viszonzásra talált. Az ambiciózus Leni 1932 májusában Hitlernek írt levelében mély hódolatát fejezte ki a Führer iránt, melyet követően találkoztak is. Riefenstahl több propaganda filmet is – amik filmtörténeti szempontból szintén jelentősek – forgatott Hitlerről, a náci ideológiáról és eszményrendszerről, valamint az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) működéséről.