Az Instagram/Hipstamatic/Snapseed filterek mellőznek minden kreativitást és az ugyanolyan képek tömkelegét gyártja.
Régi vagy új? Vajon ez egy régi vagy egy modern fényképezővel készített, számítógépes effektekkel megbolondított kép? Fénykép: Kate Bevan
Furcsának tűnhet, hogy egy cikket – amiben lehúzok valamit – úgy kezdek, hogy mennyire szeretek valamit, hogy mennyire szeretem a fotográfiát és kimondottan szeretem a hogy a közösségi portálokon meg tudom osztani fényképeimet és láthatom az övéket is.
Azonban mélységesen utálatot érzek az emberek milliói által kedvelt Instagram nevű alkalmazás iránt. A Facebook-nak viszont annyira megtetszett, hogy 1 milliárd dollárért – vagyis 222 milliárd 940 millió forintért – vette meg az Instagram-ot!
Napról napra egyre több Instagram-képet látok az üzenőfalamon és szinte mindegyik ugyanazzal a Polaroid hatású effekttel és az idegesítő fehér kerettel, amit az iPhone és Android alkalmazások rápakolnak. Szintén gyakran találkozni az idegesítő kamu tilt-shif szűrővel, ami olyan képeket készít, mintha egy miniatűr játékvárosról készültek volna.
Tilt Shift
Nem az Instagram az egyetlen ilyen szoftver – ott van a Hipstamatic, Snapseed és persze a „nehéz fiúk” a Gimp és a Photosop.
Számomra ezek a szűrők csak elrontják a képeket: a „kép útjába állnak” és eltorzítják a fénykép történetét. Rémes egy olyan képet látni, ami pár másodperce készült a 2012 nyárról, mégis úgy néz ki, mintha szüleim gyerekkorában készült volna.
Az egész egy retrográd folyamat. A digitális fényképezés technológiája lenyűgöző. Ma már megdöbbentően gyönyörű képeket készíthetünk akár a telefonunkkal is. A lencsék nem rosszak, sőt… mégis úgy tűnik, hogy inkább olyan minőségű képeket akarunk látni, mint amiket néhány évvel ezelőtt az első 1-2 megapixeles kamerákkal készíthettünk.
A fotográfia egy kreatív médium. Persze nem azt mondom, hogy a digitális technológia nem ad kreatív lehetőségeket. Igen is ad. Rengeteg olyan szoftver van, amelyek segítségével a kreativitás új kapuit nyitogathatjuk.
Egy két vívmány igazán megkönnyítette dolgunkat. Nem kell hihetetlen tehetséggel rendelkezni, nincs szükség hosszú évek tapasztalatára, nem órákig tart egy képet előhívni és még folytathatnám. Imádom a szoftverek adta lehetőségeket, amikkel egy képet jobbá tehetünk. Én is használom egyik-másik programot, de mindig csak annyira, amennyire a kép minőségének javítás, érdekesebbé tétele igényli.
Az Instagram és társai számomra viszont a kreativitás megtestesült ellensége. Minden kép ugyan olyan. Mindenféle gondolkodást és kreativitást mellőz: egy kattintás és kész vagy.
Nem az Instagram és nem is a technikai vívmányok léte és használata a baj, hanem az, hogy egyre inkább azt veszem észre, hogy az egész világ egy olyan jövő felé tart, ahol az embereknek egyáltalán nem kell gondolkodni. Egyre lustábbak vagyunk valami szép megalkotására időt szánni. Ez, véleményem szerint szégyen! Könnyű beülni a tévé vagy számítógép elé, mondván, hogy muszáj kikapcsolódnunk, de az igazság az, hogy a nap nagy részében ki vagyunk kapcsolva. Inkább be kéne kapcsolni magunkat!