Amerikai foci magyaros módra

 

 

Magyarországon az amerikai foci a 90-es években indult útjára. A Sport TV kínálatában 2004-ben jelent meg először, azóta nagyobb népszerűségnek örvend.

 

Az NFL (National Football League), vagy ahogy egyszerűen hívják futball. A játék célja röviden, hogy a labdát az ellenfél végzónájába vigyék és ezzel pontokat szerezzenek. A labdával lehet futni, dobni és rúgni. Ez az a sport, ahol minden végtagunkat használnunk kell, ha sikeresek akarunk lenni és a fejjátékról még nem is beszéltem. No, itt nem a sporthoz kísértetiesen hasonlító társa, a gurulós változatban megszokott fejjátékra kell asszociálni. Itt a fejünket két dologra kell használnunk: fejelésre és gondolkodásra. Akinek a gondolkodás megy jobban, az az oldalvonal mellett foglal helyet és navigálja a csapattagokat a pályán, akinek pedig a fejelés megy jobban, az sisakban kamatoztathatja a tudását.

Most hogy már megemlítettem, hogy sisak van a játékosokon, így nem kerülhetem el, hogy ne mutassam be a komplett felszerelést. Kezdjük lentről: stoplis cipő, sportszár, protektoros nadrág (comb és térd), csípő és farcsont védő nadrág, vállvédő, sisak és fogvédő. Különböző posztokra más-más felszerelést ajánlott használni, annak függvényében, kire milyen feladatot osztottak az edzői. Ha valakinek a labda elkapása a célja (elkapó), akkor neki egy csatos vállvédő dukál, hogy minél könnyebben kaphassa le a feje felett elsuhanó labdákat. A falembernek nincs olyan feladata, hogy labdákat kapjon el, ezért neki nagyban eltérő felszerelése van.

Ez a rövid áttekintés után rá is térnék a cikkem céljára, hogy bemutassam milyen keretek között csörgedezik hazánkban ez a sport. Szándékosan használtam ezt a kifejezést, nem csak felvágásból, hogy egy sportról szóló cikkben ilyen szavakat írok le. Visszatérve az előző megállapításomhoz, az NFL egy sebesen robogó folyó, amire több vízerőművet építettek már évek óta, és kiapadhatatlannak tűnik. Sokaknak egybe forrt Árpa Attila és a Budapest Wolves nevével, de előttük is volt élet a tojásfoci háza táján.

Az első életjelet 1991-ben adta magáról, ekkor tolták ki a szülőszobáról ezt az új függőséget okozó időtöltést, ami igazán 2004-től lett rendszeresen visszatérő vendég a tévék képernyőjén. A Sport 1 műsorkínálatában megjelent a Super Bowl, ami sok nagyvárosban magával hozta a csapatok megjelenését. 2004 április másodikán megalakult a Dirty Dogs, mely kevéssé eladható nevet májusban Wolves-ra változtatták. A bajnokságban kialakuló dominancia miatt, az osztrák második osztályban kellet indulniuk. 2007-ben a bajnokság résztvevőit két részre osztották erő szempontjából. 2008-ban az első- és másodosztályban 18 csapat nézett szembe egymással. Időközben ez a

 

 duó kibővült a HFL-lel, ez a magyar kiemelt liga. Ahol megrendezték két olyan csapat párharcát, akik még nem szenvedtek vereséget magyar csapattól, tehát csak az egyik sorozat folytatódhat. Mivel Amerikában hatalmas érdeklődés követi minden sportágban a hosszú sorozatokat, így a magyar nézők is szép számban kilátogattak a mérkőzésre, ami a Hurricanes győzelmével zárult 33-27 arányban a Wolves ellenében. Nagy eséllyel az október 22-ei döntőben megismétlődhet a párosítás, amire minden hazai rajongót örömmel várnak a szervezők, és persze a csapatok.

 

Cikkem végén megkérdeztem a Szekszárd Badbones Védelmi Koordinátorát, Táczi Istvánt a magyar helyzetről. „ A futball hazánkban az elmúlt 10 év talán legtöbbet fejlődött amatőr sportága. A csapatok és az igazolt játékosok száma is ugrásszerűen megnőtt, szövetség alakult mely szervezett kereteken belül biztosítja az edzői és bírói képzéseket, melyek elengedhetetlenek a minőségi játékhoz. A színv

onal növekedése elsősorban a nagy merítési lehetőségekkel bíró budapesti egyesületeknél, valamint 1-2 nagy vidéki bázisnál észrevehető, közép-európai szinten is jegyzettek a magyar élcsapatok. Csapatunk nemrég lépett a komoly fejlődés útjára, a vezetés komoly erőfeszítései azonban megtérülni látszanak. A tavalyi évben a játék teremváltozatában értünk el kiemelkedő eredményeket, 1 év alatt 22 győzelem mellett mindössze 4 alkalommal kellett vesztesként elhagynunk a pályát, 3 tornagyőzelem, 1 ezüst és 2 bronzérem került a vitrinbe, minden megmérettetésen felállhattunk a dobogóra, ami egy ilyen fiatal csapattól óriási eredmény. Eddigi legnagyobb sikerünk a Cellect aréna kupán elért 3. helyezés. Az idei évben már a nagypályás megmérettetéseké volt a főszerep, a szeptemberig lejátszott 6 mérkőzésen 5 győzelem és 1 döntetlen jól mutatja, hogy jó irányba haladunk, és jövőre akár a másodosztály bajnoki címére is eséllyel pályázhatunk. Taktikailag, fizikálisan és a játék összetettségében azt gondolom, páratlan sportág, mint ahogy a hazai játékosok kitartása, akik minden nehézséget leküzdve hétről hétre bizonyítják, hogy ha csak kicsiben is, de ő k is a „modern kor gladiátorai” közé tartoznak, és igazi sportélményt teremtenek az oly rég üresen álló futballpályákra.”

 

 

 

 

 

Rövid verselemzés – Kistehén: Ezt is elviszem magammal

A különféle névváltozatok alatt tevékenykedő Kistehén együttes véleményem szerint a jobb híján alternatív rocknak nevezett műfajon belül valósít meg egyfajta trash stílust. Nonszensz szövegek, nem túl magas fokú zenei kidolgozottság, sok ismétlődés jellemzi a munkáikat. Nemrégiben kezdett el terjedni egy új számuknak a klipje, ami szerintem magasabb minőséget képvisel a korábbiakhoz képest, leginkább a költőként, íróként elismert Erdős Virág által írott szöveg miatt.

A Kistehén

Az Ezt is elviszem magammal egy, az országtól burkoltan elköszönő dal. Erőssége, hogy érzelgősség, fennköltség nélkül, inkább ironikus hangvételben íródott, úgy, hogy maga az emigráció nem is fogalmazódik meg benne egészen pontosan. A figyelem inkább azokra a hazai motívumokra irányul, amelyeket konkrét vagy átvitt értelemben, emlékekként magával visz a dal megszólalója külföldre. Így sok nosztalgikus holmit lehet találni a kofferben: elviszem Kenesétől / Keszthelyig a Balcsit, amellett kimondottan magyar jellegzetességeket, de olyanokat is, amelyek már a multikulturális világra utalnak: viszek egy búval bevetett földet / viszem a pirosat a / fehéret a zöldet (…) viszem a csokoládé- / barna bőrű szeretőm.

Erdős Virág

Az elérzékenyüléstől az menti meg a dalt és a súlyát is az adja meg igazán, hogy a vége felé erősödik a társadalomkritikus hang, és olyan dolgokat emel be, amelyek után nehéz visszavágyódni: viszek egy kívül-belül / lakhatatlan tájat (…) viszek egy csúnyán / beszopott mesét / viszem a legesleges- / legutolsó esélyt. Az utolsó versszakba kerültek bele a magyar történelem ismétlődő traumái: ki tudja, lesz-e / búcsúzni időm / viszem a Duna-parton / levetetett cipőm (…) aki ma büntet / az holnap lövet / viszek egy mindig újra / fel-feldobott követ. Az utolsó sor szellemesen idézi meg Adytól A föl-földobott kő című verset, ami hasonlóan a külföldre távozás − itthon maradás dilemmájával foglalkozik. A mű minden érv ellenére a hazatérés mellé teszi le a voksát, aminek a metaforája a visszahulló kő. Az Ezt is elviszem így a honvágy Adytól kölcsönzött szóképével zárul.

Van olyan felmérés, amely szerint idén rekordot döntött a külföldön hosszabb időt eltölteni vágyó magyarok száma. Az az érzésem, hogy az Ezt is elviszem készítőinek sikerült összehoznia egy olyan alter-rock számot, ami megcsípte a közhangulatot, főleg egy nemzedék életérzését. Kicsit hasonlóan, mint ahogy például a Kispál és a Borz tette a közelmúltban, vagy még régebben az Európa Kiadó. Persze azt nem lehet tudni, hogy a közönség is így gondolja-e ezt, és népszerűvé válik az Ezt is elviszem magammal, de az én szememben ezzel a számmal kiemelkedett a Kistehén az alternatív zenei közegből.

Az eredeti dalszöveg megtalálható a Mozgó Világban.

A képek a prae.hu és a doily.hu oldalakról származnak.