A fejünkben élő “tolmács” történeket mesél, hogy legyen értelme a világnak (6. rész)

A “tolmács” egy igen dolgos rendszer. Gazzaniga észrevette, hogy a “tolmács” még az emocionális területeken is aktív, próbálja megmagyarázni a hangulat változásokat. Az egyik páciens jobb agyféltekéjében negatív hangulatot váltott ki Gazzaniga, egy ijesztő tűzvédelmi oktatófilm segítségével, amiben egy férfit a tűzbe kényszerítenek. Amikor megkérdezte a pácienst, hogy mit látott azt felelte: “Nem igazán tudom mit láttam, talán csak egy fehér villanást.” Amikor azonban azt kérdezték tőle, hogy kiváltott-e benne valamilyen érzelmi reakciót, így felelt: “Nem igazán tudom, hogy miért, de mintha félnék. Idegesnek érzem magam. Talán nem szeretem ezt a szobát vagy önt doktor úr.” Ezután a páciens az orvosasszisztenshez fordult és azt mondta: “Tudom, hogy kedvelem Dr. Gazzaniga-t, de most, ebben a pillanatban valamiért félek tőle.” Érzelmi reakciót váltott ki a videó nála, de nem tudta, hogy mi okozta.

A bal agyféltekének kellett volna megmagyaráznia, hogy mi okozta a félelem érzetet. Amit azonban a bal agyfélteke érzékelt az csak annyi volt, hogy a szobában ülök vele szemben és kérdéseket teszek fel. Az első “van értelme” magyarázat megérkezett a bal agyféltekétől, ami az volt, hogy Dr. Gazzaniga ijesztette meg. Megpróbálkoztak egy másik érzelem kiváltásával is. Az eredmény hasonló volt. Egy vicces képet mutattak neki, amin elkezdett nevetni. Amikor azonban megkérdezték, hogy mit látott és miért nevet, azt felelte, hogy nem látott semmit, de nagyon viccesek a gépek amiket bent lát a szobában. 

Ezt csinálja az agyunk egész nap. Információkat gyűjt az agy különböző részeiből és környezetünkből, majd szintetizálja azokat és egy kerek történetté alakítja. Az igazság nagyszerű dolog, de nem fontos. A bal agyfélteke rögtönzi a kimaradt részeket.

Tudatos élményeink menet közben alakulnak ki, amíg agyunk a folyamatosan beérkező információkra reagál, potenciális cselekvési megnyilvánulásokat számol, és lefuttatja a reakciókat.

Mindeközben nem hallunk ezernyi hangot a fejünkben, a tudatunk könnyen és természetesen folyik át egyik pillanatból a másikba, egy egységes, összefüggő történettel. A “tolmács” rendszert csak akkor tetten érhető, amikor nyilvánvaló hibákra kényszerítjük, mondjuk hiányos információk sorozatával.

Talán ez lehet az oka annak is, hogy másként vélekedünk magunkról, mint környezetünk. Bizonyára rengeteg kérdés felmerült benned, kedves olvasó a témával kapcsolatban, de egy dologra érdemes emlékezni. A “tolmács” és a hozzá hasonló modulok agyunkban az evolúció során alakultak ki, választódtak ki. Az a személy aki rendelkezett ezekkel, olyan döntéseket hoztak, amelyek segítségével túlélhettek és szaporodhattak.

Comments are closed.

Facebook