A fejünkben élő "tolmács" történeket mesél, hogy legyen értelme a világnak (2. rész)

Az agy tudatos folyamatai lassúak, mint ahogyan a tudatos döntések is. Ahogy az ember sétál, minden a vizuális és hanganyag a thalamusba (az agy “jelfogó” állomása) érkezeik. Ezek után az impulzusok küldésre kerülnek az agykéregbe, majd onnan a frontális kéregbe. A frontális kéregbe kerülve az információk beindítanak magasabb agyi funkciókat és nagy valószínűséggel ezek bekerülnek a “tudatfolyamba” és ekkor válik tudatossá az ember számára az információ (ott egy kígyó!). A kígyó csörgője hallatán, a memória egy információ halmazt küld el, arról, hogy a csörgőkígyók mérges kígyók és arról, hogy milyen következményekkel jár ha megmar minket. Hozok egy döntést (Nem akarom, hogy megmarjon), gyorsan kiszámolom, milyen messze vagyok a kígyótól és felteszem magamnak a kérdést: Meg kell-e változtatnom a sebességemet és irányomat? Igen, hátrébb kéne mennem. Az utasítás küldésre kerül ami az izmokat beindítja és megteszik amit kell.

Ez a folyamat hosszú időt vesz igénybe, akár 2-3 másodpercet is. De szerencsére ez nem következik be. Az agy a tudatos folyamatok mellett beindít egy lerövidített tudatalatti folyamatot is az amygdalán keresztül, ami közvetlenül a thalamus alatt található és mindent figyelemmel kísér. Ha egy mintában veszélyhez kapcsolódó élményt tartalmaz azt az amygdala felismeri és küld egy direkt impulzust az agykéregbe, ami aktiválja a harcol vagy menekülj választ. Automatikusan hátraugrik az ember mielőtt rájönne, hogy miért.

Ha ilyenkor megkérdezel egy embert, hogy miért ugrott hátra, azt mondaná, azért mert azt hiszi egy kígyót látott. A valóság azonban az, hogy hamarabb hátraugrott, minthogy észlelte volna a kígyót. Az illető magyarázata gyakorlatilag egy “utórengés” ami benne maradt a tudatos rendszerben. Amikor megválaszolja a kérdést, az agy értelmet ad a múltbéli eseményeknek, így azt hiszi, hogy amit mond az igaz.

 

Folyt. köv. jövő héten.

Comments are closed.

Facebook