A Facebook második negyedéves bevétele elérte a majd 300 millió dollárt, az adózott eredmény mégis 157 millió dolláros veszteséget mutat. Összehasonlításképpen egy évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban 240 milliós adózott eredményt mutatott fel a világ legnagyobb közösségi oldalát üzemeltető cég.
A Facebook a napokban közzétette második negyedéves gyorsjelentését. A cég bevétele 32%-kal emelkedtek, ami némiképp az elemzők előrejelzéseit felülmúlta. Ennek ellenére a társaság adózott eredménye 157 millió dolláros mínuszt mutat.
A szakértők szerint a veszteség a tőzsdére lépés miatt felmerülő költségek okozták, ugyanis a forgalomba hozatal 1,3 milliárd dollárba fájt a vállalatnak.
Ha az egyszeri kiadásokat figyelmen kívül hagyjuk, akkor már más a leányzó fekvése, ugyanis a nyereség így 295 millió dollárra rúg. (Egyszeri kiadások viszont mindig lesznek – a szerz. megj.)
A közösségi oldal felhasználóinak száma 29%-kal növekedett tavalyhoz képest a Facebook hivatalos adatai szerint. Bár a mutatók folyamatos növekedést tükröznek, mind a havi, mind a napi rendszerességgel látogatók körében, valamint a mobilkészülékről „fészbukozók” száma is növekszik, a befektetők nem reagáltak túl jól.
A Facebook részvények árainak változása – Google Finance
Találgatások szerint az lehet az oka ennek, hogy a közösségi oldalt üzemeltető cég nem tett közzé előrejelzést az év hátra lévő részére vonatkozóan. A gyorsjelentés közzététele után eladói hullám indult, aminek következtében a mai napra 21.71 dollárra esett vissza részvények ára, ami 43%-os esést jelent a 38 dolláros kibocsájtási árhoz képest.
Trip Chowdhry figyelmeztetett arra, hogy a Facbook nyeresége átlagosan évente csak 4%-kal növekedett az elmúlt 4 év során. Hozzátette, ahhoz hogy a cég tartani tudjon egy 25 dolláros részvényárfolyamot évente körülbelül 150%-kal kéne növelnie üzleti forgalmát.
Trip Chowdhry: a Global Equities Research pénzügyi elemző cég egyik szakértője
És akkor most jöjjön egy csemege. Sokáig tűnődtem vajon ide soroljam-e/ajánljam-e ez a filmet, mert tisztában vagyok vele, hogy a XXI. század gyermeke nem repes a fekete-fehér filmekért pláne, ha dokumentum film is, de úgy gondolom belefér, sőt…
Olimpia (I. A nemzetek ünnepe, II. A szépség ünnepe)
Mint említettem, elképzelhető hogy többeteknél nem túl „bejövős” egy fekete-fehér, dokumentumfilm, de ha már olimpiai/olimpiákról szóló filmeket sorolunk fel, nem lehet kihagyni Leni Riefenstahl rendező alkotása, az 1936-os berlini olimpiát lencsevégre kapó Olimpia című film. A rendező szabad kezet kapott Hitlertől és mellé 2.000.000 márkát a kétrészes dokumentumfilm elkészítésére. Bár az utómunkálatok két évig tartottak Riefenstahl ezúttal is megfelelt az elvárásoknak.
Részlet a filmből
A kétrészes filmet – A Nemzetek ünnepe, A Szépség ünnepe – 1938. április 20-án mutatták be Hitler születésnapján. Filmtörténeti szempontból is nagyon jelentős mérföldkőnek számít az Olimpia. Schubert Gusztáv a Filmvilág egykori rovatvezetője így fogalmazott a filmmel kapcsolatban: „Tömény vizuálerotika”. Az Olimpia-film a kor technikai újításait is felvonultatja. Itt jelenik meg először a légi felvétel, a futók mellett száguldozó kamera és a teleobjektív. Egyébként ez a film volt Riefenstahl utolsó közös munkája a nemzetiszocialistákkal.
És akkor most egy kicsit Riefenstahl-ról. Hogyan lett a rendezőnő a Führer propagandafilmese? Leni színésznő és táncosnő volt, amikor Hitler felfigyelt rá, és az érdeklődés viszonzásra talált. Az ambiciózus Leni 1932 májusában Hitlernek írt levelében mély hódolatát fejezte ki a Führer iránt, melyet követően találkoztak is. Riefenstahl több propaganda filmet is – amik filmtörténeti szempontból szintén jelentősek – forgatott Hitlerről, a náci ideológiáról és eszményrendszerről, valamint az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) működéséről.
A Lake Placid-ban megrendezett XIII. téli olimpia hivatalos plakátja
Hűsítsük le magunkat a terrortámadás tüze után egy kis jéggel és irány az 1980-as téli olimpia. Helyszín: Amerikai Egyesült Államok, New York állam, Lake Placid.
Csoda a jégen
Atléták, futók és még terrortámadás is volt terítéken, ezúttal azonban tekintsünk át egy kicsit az amerikai hokicsapatra és a róluk, illetve elképesztő teljesítményükről és mindent elsöprő győzelmükről szóló filmre. A 2004-es Csoda a jégen film azt dolgozza fel, hogy az amerikai edző – Kurt Russel alakításában – hogyan verbuvál az amatőrökből hokicsapatot alig néhány hónap alatt a téli olimpián rájuk váró összecsapásokra.
Az amatőrökből álló amerika jégkorong csapat elsöprő győzelmet aratott a szovjetek felett…
Mindenféle kétséget kizáróan állíthatjuk, hogy 1980. február 22-én a New York-i Lake Placidban, a jégkorong történetének egyik, ha nem a legfantasztikusabb győzelme született. A házigazda Egyesült Államok csapata a téli olimpia utolsó előtti napján a négyes döntő első mérkőzésén 4:3-ra verte meg a Szovjetuniót és megnyerte az XIII. téli olimpiát. A hokicsapat győzelme felért egy csodával, tagjait pedig nemzeti hősként tisztelték hazájukban. Gavin O’Connor – a rendező – Kurt Russel-el és Eddie Cahill-el karöltve méltó emléket állítottak az 1980-as elsöprő amerikai győzelemnek.
Vissza a futókhoz és vissza az időben is. Időutazásunk végére 1924-be érkezünk a párizsi olimpiára. A film két fiatal futóról szól, akik Anglia színeiben indultak a VIII. nyári olimpiai játékokon, ami nekünk magyaroknak is sokat mondó lehet.
Az 1924-es párizsi olimpia hivatalos plakátja
Ha már szóba hoztam, a VIII. olimpiai játékok magyar vonatkozását akkor beszéljünk erről egy kicsit. Több dolog miatt is „fontos” ez a magyaroknak, hiszen ide hívták meg Bartók Bélát – a művészeti versenyek bíráló bizottságába, amelyet végül más irányú elfoglaltsága miatt vissza kellett utasítania -, Komjádi Béla legendás vízilabda csapata az akkori négyszeres olimpiai bajnok Nagy-Británia ellen 7:6-ra győzött – közel két órás(!) mérkőzés után, ami a játékok történetének leghosszabb összecsapása mind a mai napig -, Hajós Alfréd pedig – aki az 1896. évi olimpia magyar úszóbajnoka – a művészeti versenyeken építészet kategóriában ezüst érmet nyert, továbbá ezen az olimpián vehettek részt először a magyar női sportolók.
De ennyit a nosztalgiáról, lássuk a filmet:
Tűzszekerek
Az angol filmdráma (1981) két futó – Eric és Herold – történetét dolgozza fel. Ők képviselték hazájukat, Angliát az 1924-es párizsi olimpiát, ámde ők nem országuk dicsőségéért óhajtanak nyerni egész más célok vezérlik őket. Élet-halál csatát vívnak a világgal, egymással és magukkal is. Míg Herold a világ elismeréséért küzd, addig a skót misszionárius Eric Isten dicsőségéért harcol az aranyért.
Jelenet a Tűzszekerek című filmből
A két sportoló ellentétes céljaiból és karakteréből táplálkozó feszültség úgy söpör végig a filmen, mint Usain Bolt (a 100 méteres síkfutás világcsúcstartója 9,69 másodperccel – a szerz. megj.) a futópályán. Ennek ellenére a filmdráma nem válik olyan nyomasztóvá, mint például Spielberg München-e. A történet rendkívül kerek tudott maradni annak ellenére, hogy a sporton és győzni akaráson kívül belesűrítették a szerelmet, barátságot és hitet is. Rendezője – a drámákra szakosodott – Hugh Hudson, a film zenéjét pedig Vangelisnak köszönhetjük.
1981-ben a Cannes-i Filmfesztiválon a Sam Mussabinit alakító Ian Holm megnyerte a Legjobb férfi mellékszereplő díjat. Ezen felül 1982-ben 3 BAFTA, egy Golden Globe és négy Oscar-díjat zsebelhetett be a film.
Most ugorjunk egy kicsit vissza, ismét Münchenben vagyunk az 1972-es olimpián. Ezúttal a film nem túl régi (2005-ben készült alkotásról van szó), témája pedig az 1972-es müncheni olimpián történ terrortámadás, ami sokkolta az egész emberiséget. A film némiképp rendhagyó, de mit is várhatnánk, lévén egy Steven Spielberg által jegyzett filmről van szó. A film címe pedig nemes egyszerűséggel: München.
München
München
A film az 1972-es müncheni olimpián történt terrortámadást – amelyben 11 izraeli sportoló vesztette életét – dolgozza fel. A támadást a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorszervezet követte el. Spielberg filmjében – egy részét Magyarországon forgatták – a támadás, az azutáni események, valamint a Fekete Szeptember utáni nyomozás rekonstruálása áll a fókuszban. A film főszereplői a két tehetséges színész Eric Bana és Daniel Craig.
A várakozásokkal ellentétben a nemzetközi kritika nem üdvözölte a filmet. A szakmabeliek többsége szerint, a Spielberg által készített München, majd összecsuklik a rendezői üzenet és a történeti hűség nyomasztó súlya alatt. A film – ne rettentsen el senkit – közel három órás és a nézők befogadóképességét nehezíti továbbá, hogy Spielberg a korhűség illúziójának megteremtésének céljából visszatért az 1972-es mozgóképes formához, a digitális technikákat pedig „kidobta a kukába”. A rendező állandó operatőre – Janusz Kaminski – a koncepció szerint fényképez, így a magyar nézők örömmel beazonosíthatják a Budapesten forgatott jeleneteket, köztük az Andrássy utat.