Mi van a londoni vízben? (2. rész)

A magyar férfi vízilabda válogatott délelőtt második vereségét is begyűjtötte. Ezúttal kevesebb volt a gólkülönbség (Magyarország-Montenegró 10:11), de a válogatottnak így már nehezebb a dolga. Csütörtökön délután Románia ellen játszunk, majd szombaton este a britek kerülnek terítékre. Na de mi a helyzet az úszással? Mi van a londoni vízben?

Az úszó versenyeken sem fényesebb a helyzet, legnagyobb reménységünknek – Cseh Lacinak – sem jön össze semmi. Először a 400 vegyes, majd a 200 pillangó döntőjéről csúszott le. A 400 vegyes elődöntőjében Michael Phelps-et követte, együtt érkeztek elsőként a célba, ám még ez sem volt elég egy döntős szerepléshez. Laci csalódott volt, elmondta, az ő hibája, nem lett volna szabad Phelps gyorsaságát alapul venni (de ki gondolta volna, hogy az ő ideje is csak éppen hogy elég lesz a döntőre). Aztán tegnap jött a 200 pillangó elődöntője, amit már nem lehet Phelps lassúságára fogni, ő ugyanis megnyerte futamát, míg Laci csak a hetedik helyen ért célba, még a másik magyar – Biczó Bence – is megelőzte, de sajnos ő is lecsúszott a döntőről. Pechesek a magyarok a vízben, alig-alig van sikerünk. Ritka, hogy ennyire ne menjen senkinek. Mintha valami lenne a vízben…

Persze vannak sikerek is, csak kevés. Hosszú Katinka döntős 200 vegyesen, illetve a női vízilabda válogatott erősen meg tudta szorongatni az olimpiai aranyesélyes amerikai válogatottat. (Azoknak, akik nem nagyon néznek vízilabdát az amerikai válogatott a nőknél hasonló „erősségű” ellenfél, mint a férfiaknál Szerbia vagy Montenegró.)

Én nagyon szurkolok, hogy legyen most már ez az uszoda is ugyan olyan sikeres helyszín, mint az ExCel csarnok, ahol az eddigi három magyar érem született.

Szilágyi Áron, kardozó – arany
Ungvári Miklós, dzsúdó – ezüst
Csernoviczki Éva, dzsúdó – bronz

Nekik gratulálunk és HAJRÁ MAGYAROK!

Comments are closed.

Facebook