Az Instagram hamisítja az igazi fotográfiát

Az Instagram/Hipstamatic/Snapseed filterek mellőznek minden kreativitást és az ugyanolyan képek tömkelegét gyártja.

Régi vagy új?

Régi vagy új? Vajon ez egy régi vagy egy modern fényképezővel készített, számítógépes effektekkel megbolondított kép? Fénykép: Kate Bevan

Furcsának tűnhet, hogy egy cikket – amiben lehúzok valamit – úgy kezdek, hogy mennyire szeretek valamit, hogy mennyire szeretem a fotográfiát és kimondottan szeretem a hogy a közösségi portálokon meg tudom osztani fényképeimet és láthatom az övéket is. 

Azonban mélységesen utálatot érzek az emberek milliói által kedvelt Instagram nevű alkalmazás iránt. A Facebook-nak viszont annyira megtetszett, hogy 1 milliárd dollárért – vagyis 222 milliárd 940 millió forintért – vette meg az Instagram-ot!

Napról napra egyre több Instagram-képet látok az üzenőfalamon és szinte mindegyik ugyanazzal a Polaroid hatású effekttel és az idegesítő fehér kerettel, amit az iPhone és Android alkalmazások rápakolnak. Szintén gyakran találkozni az idegesítő kamu tilt-shif szűrővel, ami olyan képeket készít, mintha egy miniatűr játékvárosról készültek volna.

Tilt Shift

Tilt Shift

Nem az Instagram az egyetlen ilyen szoftver – ott van a Hipstamatic, Snapseed és persze a „nehéz fiúk” a Gimp és a Photosop.

Számomra ezek a szűrők csak elrontják a képeket: a „kép útjába állnak” és eltorzítják a fénykép történetét. Rémes egy olyan képet látni, ami pár másodperce készült a 2012 nyárról, mégis úgy néz ki, mintha szüleim gyerekkorában készült volna.

Az egész egy retrográd folyamat. A digitális fényképezés technológiája lenyűgöző. Ma már megdöbbentően gyönyörű képeket készíthetünk akár a telefonunkkal is. A lencsék nem rosszak, sőt… mégis úgy tűnik, hogy inkább olyan minőségű képeket akarunk látni, mint amiket néhány évvel ezelőtt az első 1-2 megapixeles kamerákkal készíthettünk.

A fotográfia egy kreatív médium. Persze nem azt mondom, hogy a digitális technológia nem ad kreatív lehetőségeket. Igen is ad. Rengeteg olyan szoftver van, amelyek segítségével a kreativitás új kapuit nyitogathatjuk.

Egy két vívmány igazán megkönnyítette dolgunkat. Nem kell hihetetlen tehetséggel rendelkezni, nincs szükség hosszú évek tapasztalatára, nem órákig tart egy képet előhívni és még folytathatnám. Imádom  a szoftverek adta lehetőségeket, amikkel egy képet jobbá tehetünk. Én is használom egyik-másik programot, de mindig csak annyira, amennyire a kép minőségének javítás, érdekesebbé tétele igényli.

Az Instagram és társai számomra viszont a kreativitás megtestesült ellensége. Minden kép ugyan olyan. Mindenféle gondolkodást és kreativitást mellőz: egy kattintás és kész vagy.

Nem az Instagram és nem is a technikai vívmányok léte és használata a baj, hanem az, hogy egyre inkább azt veszem észre, hogy az egész világ egy olyan jövő felé tart, ahol az embereknek egyáltalán nem kell gondolkodni. Egyre lustábbak vagyunk valami szép megalkotására időt szánni. Ez, véleményem szerint szégyen! Könnyű beülni a tévé vagy számítógép elé, mondván, hogy muszáj kikapcsolódnunk, de az igazság az, hogy a nap nagy részében ki vagyunk kapcsolva. Inkább be kéne kapcsolni magunkat!

 

 

A Hullám

A Hullám

Németország egy középiskolája napjainkban. Rainer Wenger tanár úr (Jurgen Vogel) egy projekthét keretén belül egyedi módját választja az autokrácia vagy önkényuralmi rendszer megismertetésére. Előáll egy „szerepjátékos kísérlettel”. Pár napon belül az egyszerű fogalmakból, mint a fegyelem és a közösség, mozgalom születik, melynek neve: A Hullám. Mire a tanár észbe kap, már túl késő. A mozgalom irányíthatatlanná vált.

A történet egy 1967-es, Kaliforniai „tanítási kísérleten” alapszik. A kísérlet levezénylője és kitalálója Ron Jones volt, aki nem mellesleg részt vett a film alkotásában, mint konzultáns.

Tehát Németország napjainkban. Egy átlagos középiskola, átlagos diákokkal, átlagos jó fej és unalmas tanárokkal egy átlagos, unalmasnak ígérkező projekt héten. Rainer Wenger tanár úr (a jó fej) elől elhappolják az anarchia témát, így kénytelen-kelletlen az autokráciát kell bemutatnia a diákoknak.

Az „autokrácia csoportban” – melyre a diákok csak a Wenger tanár úr miatt jöttek el – egy egyszerű, ártalmatlan kérdést tesz fel Rainer Wenger:

„Lehetséges-e ma a diktatúra?”, azaz megismétlődhet-e a Harmadik Birodalom fasiszta autokráciája napjainkban? A téma felvetése már önmagában bátor dolog, hiszen a németeket igen érzékenyen érinti. A válasz azonnali, egyöntetű és öntelt „Nem.” volt, amit különféle – hozzáteszem racionális – módon indokolták a diákok, ezért Weiner tanár úr – puszta tanítási célzattal – elmélyül a témában és egy „játékra” hívja növendékeit.

A „játék” lényege egyszerű volt. Hívószavakkal, mint a fegyelem, egység, egyöntetűség, fegyelem, hatalom, közösség és más egyéb propagandista szavakkal körüljárják a témát, hogy a diákok számára kiderüljön mik azok az elvek/szavak/ideológiák amik annyira fel tudják korbácsolni az érzelmeket, neadjisten’ társadalmat, hogy az autokrácia létrejöjjön. Ezek ismeretében átértékelhető a fő kérdés, melyre várhatóan átgondoltabb válaszok érkeznek.

A játék annyira jól sikerül, hogy egy hét alatt az „autokrácia csoportból” – melyre az ülhetett be aki akart – egy „csak tagoknak” csoport válik. A Hullám kezdetben azért van, hogy a résztvevők magukról tanuljanak, de tanulással párhuzamosan egy szegregált csoporttá kezd válni. A csoport nem tesz semmi kifejezetten rossz dolgot, néhány vandalizmustól eltekintve. Idővel viszont néhány tagban, „kirekesztett” vagy még „meg nem hívott” diákokban felmerül a kérdés:

Szükségünk van-e arra hogy a Hullám részesei legyünk? És ha igen, miért?

Elszabadul a pokol. A diákok által kijelölt vezető (führer) Weiner tanár úr kezéből kicsúszik a mozgalom irányítása. Kitalálja, hogyan vethetne véget a dolognak és ezért – fondorlatos indokkal – egyfajta konferenciát hirdet a Hullám tagoknak. Mivel a Hullám már nagyobb, mint egy osztály, Weiner tanár úr nagyszabású feloldást talál ki. Kiválaszt egy diákot, akit árulónak titulál és felszólítja a diákokat, hogy találják ki büntetését, majd végezzék is el rajta. Egy katartikus élmény kíséretében a diákok ráeszmélnek arra, mit is követtek el. Azonban a „játék” nem mindenkinek volt játék.

„A Hullám volt az életem!” – hangzik el az egyik diák Tim szájából…

A filmet öcsém ajánlotta nekem és nem is akartam megnézni, de örülök neki, hogy végül megtettem. Egyértelműen az egyik kedvencemmé vált. Nem szájbarágós és rádöbbent egynéhány dologra. Engem legalábbis rádöbbentet. Mindenkinek ajánlom, igazán tanulságos, mint történet és igazi „filmélmény”.

Elektromos buszok budapesten

Egy teljesen elektromos meghajtású busz tesztelését kezdte meg a BKK és a BKV Zrt. A járgány az eBUS-12 névre hallgat és az előzetes információk alapján egy feltöltéssel akár 250 kilométert is képes megtenni. Végsebesség: 70 km/h.

Bár Budapesten ez még csak az első ilyen busz, Sencsen városában (Kína) már közel 500 darab közlekedik. A beruházás a Törökbálinti Önkormányzat anyagi támogatásával jöhetett létre.

Az eBUS-12 amellett, hogy rendkívül környezetbarát (károsanyag kibocsájtása nincs), energiahatékonysága is figyelemre méltó. A teljes feltöltéshez mindössze 4 órára van szükség, ami azt jelenti, hogy feleannyi energiával képes működni, mint hasonló méretű dízeles testvére. Ami még szintén említésre méltó, hogy energiahatékonyságát egy „áram-visszatápláló” fékrendszer is segíti. A busz 12 méter hosszú, 25 ülő- és 55 állóhellyel rendelkezik, vagyis körülbelül ugyanannyi utast képes szállítani, mint a fővárosban jelenleg közlekedő autóbuszok.

A járművel a 26-os, 88-as, 102-es, 105-ös, 112-es, 172E, 178-as és 240E jelzésű buszok vonalán találkozhatunk. A teszt során utasokat is szállít.

Alstom-szerelvény átadva!

A francia Alstom Transport átadta Budapestnek az első Metropolis típusú szerelvényét. Az átadás a 2-es metró vonal Puskás Ferenc Stadion állomásán. A tervek szerint a szerelvény idén szeptember elején állhat forgalomba, addig viszont még két másik Metropolis érkezik majd a fővárosba.

Tarlós István az átadási ünnepségen így fogalmazott:
– Egy új kor modern, elegáns és kényelmes járműve gördült elénk, új igényszintet és új szellemiséget hozva a peronra.

A BKV még 2006 májusában kötötte a szerződést az Alstom-mal, melynek értelmében a 2-es metró vonalára összesen 22 darab 5 kocsiból álló szerelvénynek a 4-es metró vonalára pedig további 15 darab 4 kocsiból álló szerelvény várható. 2009-ben a projekt „veszélybe került” az áprilisban megejtett típusvizsgálati tesztek eredménye miatt, azonban hosszú tárgyalások során 2011-ben a főváros folyamatossá tudta tenni a szerződést az Alstrommal – tudtuk meg Tarlós Istvántól.

Értesülésünk szerint a kocsikat Franciaországban tesztelték, melynek során a szerelvények megfeleltek az előírásoknak.

Érdeklődők várják a Deák téri metrómegállóban a begördülő új Alstom-szerelvényt, miután ünnepélyesen átadta a francia Alstom Transport cég az első Metropolis típusú szerelvényét Budapestnek, a 2-es metróvonal Puskás Ferenc Stadion állomásán. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Érdeklődők várják a Deák téri metrómegállóban a begördülő új Alstom-szerelvényt, miután ünnepélyesen átadta a francia Alstom Transport cég az első Metropolis típusú szerelvényét Budapestnek, a 2-es metróvonal Puskás Ferenc Stadion állomásán. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Olimpia láb nélkül?

Oscar Pistorius sikeresen kijutott a Londoni olimpiára amputált lábai ellenére. A játékokon „egészséges” emberek ellen versenyezhet majd. A dél-afrikai férfinak bizonyítania kellett, hogy a művégtag nem jelent előnyt számára.

A sportoló nem panaszkodik, amiért az olimpiai bizottságot is meg kellett győznie:
– Elkötelezett vagyok és keményen dolgozom. – mondta Oscar Pistorius és reméli, hogy ezzel a sok ember számára jelent majd inspirációt, hogy küzdhessenek azért, amit el akarnak érni.

Megkérdezésünkre, hogy mit szól az esethez egy hölgy ezt válaszolta:
– Az eset teljesen egyedülálló. Évek óta hallunk róla, hogy a művégtag – amit Oscar Pistorius is „használ” – előnyt jelenthet. Rengeteg atrocitás érte már emiatt Oscar sorstársait. Szerintem az jelent előnyt, ha egy embernek van lába! Örülök, hogy végre döntéshozó szerepben tetszelgő emberek is belátták, a művégtag nem előny. Semmilyen szempontból.

Oscar Pistorius egyéni 400m-en és 4×400-as váltón is képviseli majd hazáját.

– Célom, hogy jól teljesítsek, átközdjem magam a fordulókon, jó időeredményeket állítsak fel, és talán mindezek betetőzéseként az eddigi legjobb formámat nyújthassam. Kétszer is megfutottam az olimpiai kvalifikációs időt, és büszke vagyok rá, hogy így kerülhettem be az olimpiára utazó csapatba. – nyilatkozta Oscar

A sportoló egyébként a paralimpiai játékokon is indul majd, ahol a 100, 200 és 400 méteres győzelmei megvédése lesz a cél.